„Nem is annyira anya” – Zsuzsanna Erzsébet a volt menyéről a válás után
Zsuzsanna Erzsébet, a szegedi nagymama nem tudja megemészteni, ahogy a fia és a volt felesége élete alakult. Lilit, aki a válás után lett, a anyós szerint „felelőtlenül könnyelmű” – és ezt még szelíden fogalmazta.
— A fiam hátrahagyta Lilit a gyerekkel, persze, nem mentegetem. Bár egy anya szíve mindig a sajátjáért fáj, akár akarja, akár nem. Gyorsan újra megházasodott, az első szerelmével, Juliannával, akivel még az egyetemen járt. Akkor, míg a sorkatonaságon volt, Juliana a legjobb barátjához ment feleségül. Most meg elváltak, a fiám meg összefutott vele valamilyen szupermarketben – és újra egymásra találtak. Már van közös kisfiuk. Neki minden rendben.
Lilitet a katonaság után ismerte meg. Együtt dolgoztak. Gyorsan összeházasodtak, megszületett Boglárka. Eleinte úgy tűnt, erős a család. De aztán, láthatóan, a régi szerelem győzött.
A válás békésen zajlott, botrány nélkül. A fiuk távozott, hátrahagyva a lakást, a búcsújait, mindent. Csak a saját holmiját vitte magával. Lilit viselkedett, nem akadályozta sem az apát, sem a nagymamát a Boglárkával való találkozásban.
— De amit azután művel, az egyszerűen felfoghatatlan – rázza a fejét Zsuzsanna Erzsébet.
A szomszédasszonyok persze nyomban a nyakára estek:
— Mi van, iszik? Kószál? Pasikat hord haza?
— Nem – húzta fel a szemöld, hogy ilyeneket kérdeznek. — Nem iszik, és nem is az a típus, aki pasik után futkos. De úgy viselkedik, mintha az élete tökéletes lenne. Mindig vidám, folyton találkozik valakivel, kerti bulik, kirándulások, túrázások, vendégség – mintha nem ő maradt volna egyedül gyerekkel a válás után, hanem a fiam!
Lilit mindenhová magával viszi Boglárkát. Azt mondja, friss levegő jót tesz neki, hogy a kislánynak társaságra van szüksége, hogy a barátnői is gyerekesek. De Zsuzsannának ez nem tetszik:
— Ki tudja, kik járnak azokon a piknikeken? Pasik? Elvált nők? Pia? Cigi? A gyerek mindent lát, mindent hall. Ez milyen nevelés?
Ő biztos benne – nála jobban járna az unokája:
— Nálam otthon főtt levest enne, színházba járna. Nem meg barátnőznék egész nap.
Próbálta rábírni a fiát, hogy beszéljen az exfeleségeA fia azonban csak legyintett: “Anyu, hagyd már békében, ha boldog, miért ne lehetne az?” – és ezzel Zsuzsanna Erzsébet rájött, hogy talán neki kéne megtanulni a könnyedséget, mert egy boldog anya után egy boldog lány is nő fel.
