Meghívtam anyát és a lánytestvéremet a szilveszterre, mondta Gábor este a december harmincegyénél. Sikerül mindent időben elkészíteni?
Végre eljött a rég várt szabadnap! sóhajtott Réka, leülve a folyosó puffjára és levéve a csizmákat. Tíz nap teljes nyugalom vár. Ahogy nyújtózkodott, a feszült izmok lazultak, és képzeletben mosolygott a sorozatos pihenésen.
Remek! bólintott Gábor, miközben a bejárati keretet tartotta. Épp most beszéltem Ágnessel. Azt mondta, még mindig nem tudják, hol ünnepelnek, ezért hozzánk jönnek.
És nézett szigorúan fel Gáborra.
Anyu is jön, persze. Ő mindig velünk tart, zárta le Gábor, miközben a felesége hangulata lassan változott.
Tényleg érted, hogy a szilveszter már holnap van? tört ki Rékától a hangja. Teljesen késő estig dolgoztam a héten, hogy teljesítsem a célt. Most azt mondod, hogy a holnapi napom csak serpenyők közt forgolódik?
Mit kellene főzni? szólt könnyedén a férj. Egy pár saláta, egy főétel, felvágottak, talán valami rágcsálnivaló
Gábor, most inkább tartsd távol magad, nehogy elkapjon egy serpenyő? követte Réka, most valami komolyabb. Ha a rokonaid jönnek, hozzanak valami harapnivalót. Hívhatod őket most is. Emlékszem egy szilveszterre, amikor egész éjjel tálakat vittem, míg a nőtársam a kanapén heverészve kortyolgatta a bort a ‘Kék fény’ mellett.
Réka, miért ilyen? kérdezte Gábor, meglepődve a hirtelen haragban.
És mi lenne ilyenkor? válaszolta ő, anélkül, hogy megvárná a magyarázatot, és a hálószobába vonult, hogy kényelmes otthoni ruhába öltözzön.
Régóta a hétvége már elkezdődött, de Réka épp ekkor érezte a büszkeséget: az előző hónapban másfél szorzóval több forintot keresett, mint szokott. Mély levegőt vette, a tükör előtt lassan lekaparintotta a sminket, és átgondolta a holnapi programot.
Ideális esetben legalább tizóra aludna, aztán lassan reggelizne, takarítson, rendeljen házhoz szállítással, és könnyű fogást készítsen szilveszterre. Nem akart zajt és rohanást, elég volt a munkahelyi fáradtság, egy csendes, meghitt ünnep volt a cél.
Hogyan tudom, hogy minden tervem szerint alakul? töprengett, miközben fejben forgatta a lehetőségeket.
Figyelmen kívül hagyva Gábor folyamatos járkálását a lakásban, Réka a konyhába vágott. Egy forró citromos teát öntött magának, leült vacsorázni. Kint igazi szilveszteri idő volt: könnyű hópelyhek hullottak, ragyogtak az utcai lámpák fényében, varázslatos hangulatot teremtve.
Egy pillanatra az ablakba bámult, elfelejtve gondolatmenetét, majd rázta fejét, vissza a valóságba. Hirtelen egy zseniális, de kockázatos ötlet villant meg fejében!
A következő reggel pont úgy indult, ahogy Réka tervezte: délben. Nyújtózkodva észrevette, hogy Gábor már felkel, és a konyhában rohan. Ez ritkaság volt, különösen az ünnep előtti napokban. Felöltötte a puha köntöst, és a konyhába sétált.
Mit csinálsz? kérdezte Réka, az erős fénytől szemét szúrva.
Szeretném meglepni kedvesemet egy ünnepi reggelivel mosolygott Gábor, keverve valamit a tálban.
Azt hiszem, a serpenyő lángra kapott nevetett Réka, miközben füst szállt fel.
Amikor végre leültek, Réka megkérdezte, miként tervezi a vendégek fogadását, ha semmi nincs megvásárolva, se a lakás nincsen rendben.
Nem tudtam nemet mondani Ágnesnek válaszolta ő, nem vette le a tekintetét a tányérról.
Igen, nehéz neki ellenállni rémült Réka.
Van-e valami ötleted? Láttam, hogy tegnap elgondolkodtál. Valóban el is álltam, hogy megtörjem a lakást.
Kezdd azzal, hogy felhívod a testvéredet, és megkérdezed, hoznak-e valami előételt vagy salátát. Végül négy fő van két felnőtt és két gyerek.
Rendben, bólogatott Gábor.
Gábor felhívta Ágnest.
Szia, Réka. Itt a szilveszter, és szeretném tudni, mit hoznátok a asztalra, nehogy kétszer főzünk.
A vonal másik végén nevetés hallatszott.
Gábor, mit mondasz? Mikor főzhetnék? Két gyerekem van! szólt Ágnes szemtelenül.
A gyerekek már iskolás korúak válaszolta Gábor.
Hirtelen zaj hallatszott a vonalban.
Jaj, bocsánat, megint elromlott valami. Késő estig kész vagyok zárta Ágnes.
Gábor kissé összezavarodva nézett Rékára.
Nem hoznak semmit, ugye? kérdezte.
Igen és anyám is. Mindketten azt mondták, pihenni akarnak, nem főzni.
Értem. sóhajtott Réka. Szeretnék a szülőkhez menni szilveszterre, már javasolták csütörtökön, de én otthon maradni akartam. Eljönnél velem? Nincs sok idő a gondolkodásra.
Akkor veszekednünk kell a rokonokkal gondolta Gábor.
Vagy te veszekedsz a feleségeddel csipkelte Réka.
Természetesen veled maradok felelte Gábor, karjaival ölelve őt.
Réka takarított, hogy az új évben tiszta lakásban köszöntse az ünnepet. Gábor elindult bevásárolni a felesége által összeállított listával. Amikor belépett a bevásárlóközpontba, mindenhol szilveszteri díszítések: fénylő fényfüzérek, karácsonyi fenyők és Mikulás figurák.
Pont! Fenyő! Hogy felejthettem? kiáltotta magában, és elsőként a karácsonyfa piacon vásárolt egy kicsi, de bájos erdőfenyőt, amelyik szinte karcolta az arcát, amikor a vállán hozta haza.
Amikor Gábor kinyitotta az ajtót, Réka elfordult, és felkiáltott:
Fenyő? ragyogott meg az arcán.
Be tudnád díszíteni? Még semmi nincs a listán, csak azt akartam, hogy örülj.
Mindig ellenálltál a valódi fenyőnek?
Nem tudom, vállra tett. Idén valami változásra vágytam.
A hangulat azonnal szilveszteri lett. Réka gyorsan lelépte a felső szekrényből a díszeket, és elkezdte feldíszíteni a fenyőt: gömböket, szalagokat, minden újabb díszlépés egyre varázslatosabbá tette a szobát.
Miközben Gábor visszatért a bolti zsákokkal, Réka kérdezte:
Minden megvan?
Minden, csak a hal nem friss. Megállunk egy másik boltban úton.
Rendben, mondta Réka, meglepve, hogy a férje ennyire aktívan részt vesz a készülődésben.
Késő délután már csupán hét óra volt, a rokonok Gábor szüleinek tíz órára érkeznek. Az út Réka szüleihez körülbelül egy órát vesz igénybe, de előre indultak, hogy időben érjenek.
Az autó csomagtartója megtelt csomagokkal és ajándékokkal. Réka a haját igazítva megkérdezte:
Remélem, semmit sem felejtettünk?
Minden megvan, csak a desszert hiányzik. Vettem egy kis süteményt útközben.
Bólintott, és útnak indultak.
A cél egy kedves falusi ház volt, amit Réka szülei építettek tíz évvel ezelőtt, miután eladták a városi lakást, és a vidéken telepedtek le. A házat színes fényfüzérek borították, ami még ünnepibbé tette a hangulatot.
Tavaly is fel akartuk tenni a fényfüzéreket nevetett András, Réka édesapja, amikor észrevette a díszeket.
Nem vettem észre, hogy nyáron is meglátogattuk önöket válaszolta Réka mosolyogva.
Közben a szülők szorgosan pakolták ki a csomagokat.
Mit hoztunk? Nem tudom, mit terveztek főzni, de remélem, hasznos lesz. mondta Réka apja.
Hadd vigyem be gyorsan a házba parancsolt András. Amíg ti a konyhában főztök, mi megépítjük a szaunát, tette hozzá, büszkén mutatva a saját kezűleg épített faházra.
A szauna hatalmas előtérrel, faszobával és különféle illóolajokkal volt felépítve, amiket András szívesen vásárolt vendégeinek.
Miközben Réka és anyja, Valéria, szilveszteri filmeket néztek, az idő gyorsan szállt. Kilenckorra Gábor telefonja már szünetelt a hívásoktól.
Gábor, nyissunk! Már itt vagyunk parancsolta Sára, Réka testvére.
Nincsenek otthon válaszolta Gábor félénken.
Hol vagytok? Mikor jöttök? kérdezte Sára dühösen.
A faluba mentünk. Kicsit kaotikus lett, csak két nap múlva jövünk vissza magyarázta Gábor.
A faluba? Hová lett a szilveszter? nem hitt a fülében.
Itt, a faluban, fogjuk ünnepelni nyugtázta Gábor.
Tehát egész éjjel a gyerekeket kell szórakoztatni? kérdezte szúrósan Sára.
Nem tudom ha kell, megcsinálom válaszolta Gábor.
Nem számítottam ilyen trükközésre. Talán a kulcsot a szőnyeg alá rejtettétek? próbált megoldást találni Sára.
Most már látom, miért jártok minden évben más házba nevetett Gábor. De most már a feleségem szemtelenül átvette a szerepét mondta, majd boldog újévi üdvözletet küldött.
A telefon képernyőjén megjelent az anyja, Alizs, száma.
Igen, elmentünk nem várta meg a válaszát, Gábor elmondta. A szilvesztert a faluban fogjuk ünnepelni. Nem hagytuk semmit!
Hogy merészelünk így bánni velünk? Számítottunk rátok! dühöngött Alizs.
Értem, de így alakult, válaszolta Gábor. Már unom, hogy minden ünnep a kis lakásunkban zajlik. Miért nem hívtok be minket? Mindig csak a kész szokásokat hozod el!
Gyermek, hogy téged hoztam létre, hogy ilyen bánásmódban szenvedj? kérdezte Alizs keserűen.
A beszélgetés után Alizs letette a telefont, Gábor mélyen kilégzett. Nem szokta felborítani a családi viszonyokat apró ügyek miatt, de úgy tűnt, sok a felhalmozott harag.
Minden rendben? kérdezte Réka, vállára hajlítva fejét.
Igen, anyám hívott válaszolta röviden a férj.
Értem sóhajtott Réka. Jól döntöttünk?
Persze! fordult Gábor a feleségéhez. Várnak minket, készülnek a fogadásra. És én? kérdezte szomorkAkarják, hogy a szilveszteri tűzijáték szikrái közepette, egy meleg csokoládéval a kézben, együtt nevetve búcsúztassuk az óévet, és boldogan lépjünk át az új év kapuján.
