Egy meny eldugott egy diktafont az anyósa házában, hogy kihallgassa a beszélgetéseit.
Áron és Réka már két éve házasok voltak. Nagyon szerették egymást, de gyakran feszült volt közöttük a helyzet a lány és az anyósa viszonya miatt.
Réka kedves és jószívű nő volt. Mindig próbált mindenkinek a kedvében járni, különösen az új családtagoknak.
Azonban minden erőfeszítése ellenére Réka hidegséget és elutasítást érzett Irénke nénitől.
Az anyós sosem mondott semmi rosszat nyíltan a szemébe, de a tekintete, a hanghordozása és az apró utalások azt sugallták, hogy Réka nem kívánatos vendég.
Minden alkalommal, amikor visszatértek Irénke nénitől, Réka nagyon izgult.
– Áron, érzem, hogy az anyád nem kedvel engem – mondta aggódó hangon a férjének.
Ilyenkor Áron felsóhajtott, félretette a könyvet, amit éppen olvasott, majd morogva válaszolt:
– Miért képzelsz be megint valamit? Anyám tisztel téged, csak egy kicsit visszafogott. Tudod, milyen nehéz volt neki minket egyedül felnevelni apánk halála után.
– Megértem, hogy nehéz időszakon ment keresztül, de miért érzem akkor, hogy állandóan a hátam mögött kritizál?
– Csak képzelődsz, Réka…
– Nem! Mondtam már neked, hogy hallottam, amikor Irénke néni a nagyiddal beszélt. Azt mondta, hogy ügyefogyott vagyok, és nem tetszem neki – emlékeztette a férjét Réka.
– De nem tudod biztosan, kiről volt szó. Inkább beszéljünk valami kellemesebb dologról. Mit szólnál egy jó kis mozizáshoz holnap? – terelte el a beszélgetést Áron.
Ám Réka nem tudott ilyen könnyen túllépni a kételyein. Tudta, hogy az anyós nem kedveli a családját, bár ezt sosem mondta nyíltan.
Egy újabb látogatás után Réka elhatározta, hogy eloszlatja a kételyeit.
A következő vendégségre készülve elhatározta, hogy magával viszi a diktafonját.
Réka észrevétlen belopózott a konyhába, és elrejtette a kis diktafont a konyharuhák közé, amit néhány hónapja vásárolt az egyetemi előadások rögzítéséhez.
Ezután próbált úgy viselkedni, mint máskor, segített Irénke néninek a vacsora elkészítésében.
Amikor hazaértek, Réka némán lefeküdt aludni, Áronnak semmit sem árulva el a tervéről.
Másnap csendben elindult az anyósához, hogy állítólag a házimunkában segítsen, bár igazából a diktafont akarta visszaszerezni.
Réka pontosan ott találta, ahol hagyta. Remegve az izgalomtól tért haza.
Este, amikor Áron hazaért a munkából, Réka titokzatosan hozzá fordult:
– Áron, hallgassunk meg valamit – mondta, kezében szorongatva a diktafont.
– Mi az? – kérdezte meglepődve a férj, miközben levette a kabátját. – Ez egy diktafon? Mi van rajta?
– Csak hallgasd meg, kérlek – kérlelte Réka, majd elindította a felvételt.
Eleinte csak a konyha hétköznapi hangjai hallatszottak: vízcsobogás, edények zörgése, időjárásról szóló beszélgetés.
Majd Irénke néni ingerült hangja következett. Nyilvánvaló volt, hogy valakinek telefonált.
Amint válaszoltak neki, az idős nő hangja még élesebbé és hangosabbá vált.
– Egyszerűen nem tudok megnyugodni. Hol volt a fiam szeme, amikor elvette őt? Ez a tökkelütött nő semmit sem tud főzni! – kezdte méltatlankodva. – És egyáltalán, honnan jött? A családjukban még egy teáskannát sem tudnak rendesen felfőzni! Aztán az anyját is látszik, hogy pont olyan gazdaasszony, mint a lánya. Ott mindenki ilyen…
A továbbiakban még sértőbb megjegyzések következtek Réka megjelenéséről, modoráról és családjáról.
Azután Irénke néni kedvesen elköszönt a beszélgetőtársától és bekapcsolta a tévét.
Ekkor Réka kikapcsolta a felvételt. Reménykedve és félelemmel telve nézett Áronra.
– Most már látod, hogy igazam volt? – kérdezte, alig tartva vissza a könnyeit.
Áron zavartan lehajtotta a fejét. Kellemetlenül és tanácstalanul érezte magát.
Egyrészt megértette, hogy az anyja valóban elfogadhatatlanul viselkedett, de másrészt nehéz volt elfogadnia, hogy Réka ilyen alattomos módon belehallgatott a beszélgetéseibe.
– Anyám mindig is őszinte volt – mondta végül, feleségére tekintve. – Talán csak hirtelen haragból mondta ezt…
– Idegeskedne?! – kiáltott fel Réka, elárulva érezte magát. – Úgy idegeskedik, hogy megsért engem és a családomat?! Szép kis mentséget találtál neki!
– Lehet, hogy csak ideges… Próbáljuk meg nyugodtan megbeszélni vele, elmagyarázni…
– Nem, Áron! Nem vagyok hajlandó tovább tűrni ezeket az alázásokat! Ha nem tudsz engem megvédeni, akkor át kell gondolnunk a kapcsolatunkat! – mondta Réka, majd kiszaladt a szobából, magára hagyva férjét a nehéz gondolatokkal.
Áron tudta, hogy a helyzet azonnali megoldást igényel, de nem tudta, mi lenne a helyes lépés.
Aznap este később, amikor a feszültség kissé alábbhagyott, Áron elhatározta, hogy felhívja anyját.
Elmagyarázta Irénke néninek a helyzetet, és megkérte, hogy kérjen elnézést Rékától a bántó szavai miatt.
– Anya, ez így nem mehet tovább… Ez már túlzás…
– Ő engem lehallgatott? Felvette a beszélgetésemet diktafonra? Ki engedte meg neki?! Ki adott rá engedélyt?! Feljelentem a rendőrségen, és börtönbe juttatom, amiért beleavatkozik mások életébe! – kiabálta Irénke néni. – És még ezek után azt szeretnéd, hogy bocsánatot kérjek tőle? Neki kellene a lábam előtt könyörögnie!
– Anya, állj le! – szakította félbe Áron határozottan. – Egyáltalán hallod magad?!
– Nagyon is jól hallak, Áron! Az a lényeg, hogy Réka többé ne tehesse be a lábát a házamba! Értetted? Hallod? Még ellenőrizni is fogom, hátha máshol is diktafonokat rejtett el. Az ember nem mondhat ki egy szót sem otthon! – sírta el magát Irénke néni. – És te, ahelyett, hogy megvédenél, az ő oldalára állsz! Holnap elmegyek az egyetemre, és követelni fogom, hogy zárják ki azt a kígyót!
– Ne merd megtenni! – kiáltotta dühösen a férfi a telefonba, megértve, hogy anyja messzire ment.
– Engem nem parancsolgathat! – felelte gúnyosan Irénke néni, majd letette a telefont.
Áron többször is próbálta újra felhívni anyját, de semmi eredménye nem volt.
Attól tartva, hogy Irénke néni meggondolatlan lépéseket tesz, Áron személyesen ment el hozzá, hogy megbeszéljék a dolgot és meggyőzze, fejezze be a dolgot, és ne hozzon szégyent Rékára.
Azonban Irénke néni nem nyitott ajtót, azonnal tudva, miről akarna beszélni.
Amikor az idős nő végre megnyugodott, úgy döntött, nem megy sehova. Egyszerűen csak nem engedi be a menyét a házába, és megpróbálja Áront ellene hangolni.
A férfi azonban hamar rájött az anyja tervére, ezért ritkábban látogatott el szüleihez.
