Mi van, ha nem is az én lányom? Lehet, hogy DNS-teszt kellene
Tudod, Dani egész este csak ült, és nézte, ahogy Ágota, a felesége, gügyög az újszülött kislányukhoz, de a fejéből sehogy sem tudta kiverni egy kínzó gondolatot: mi van, ha a baba nem is az övé?
Múlt évben Dani munkába utazott vidékre, egy egész hónapra. Alighogy hazaért, pár hétre rá Ágota örömmel újságolta: gyerekük lesz.
Eleinte Dani nagyon örült, de aztán felbukkant Ágota húga, Emese is, és elmesélt egy történetet tesója egyszer DNS-tesztet csináltatott a fián, csak hogy az élettársa biztos lehessen a dolgában.
Ágota, mi is csináljunk már egy ilyen DNS-tesztet, nekem is megnyugvás lenne dobta fel Dani gondterhelten.
Na, itt kezdődött a balhé. Ágota teljesen kiborult szó szerint repültek a párnák, kiabálás, a szomszédok is átkopogtak.
Most ebben mégis mi rossz van? mondogatta Dani, miközben egyre csak nőtt benne a gyanú. Hát, ha ekkora patáliát csap egy egyszerű kérés miatt, ott biztos, hogy valami lóg a levegőben. Csak biztos akarok lenni, ennyi az egész.
Te meg hogy jutottál idáig? toporzékolt Ágota, és hozzávágott még egy díszpárnát. Adtam én neked valaha okot a gyanakvásra?
Egy hónapig nem voltam itthon vigyorgott cinikusan Dani. Honnan tudhatnám, mi történt nélkülem? Ha megcsináljuk a tesztet, és kiderül minden, többet nem beszélek erről. Sőt, akár az Emesétől is elkérhetnénk a klinika címét.
Majd a következő életemben! csattant fel Ágota, és becsapta a gyerekszoba ajtaját.
***************************************************
Anyu, én tényleg nem kérek semmit, ami nem lenne normális panaszkodott másnap Danika anyukájának, Erzsébetnek , miért reagált rá így?
Azért, fiam, mert nem tiszta a lelkiismerete válaszolta Erzsébet, miközben kávét töltött. Megmondom neked: csak félig-meddig voltál vele, biztos csúszott valami. Emlékszem is mikor te elmentél, volt egy érdekes eset…
Milyen? kérdezett rá azonnal Dani.
Ne hidd, hogy bele akarok szólni az életetekbe húzta el a száját Erzsébet. Csak épp eljöttem, hogy megünnepeljük a papád születésnapját, de Ágota sokáig nem engedett be, pedig tudtam, otthon van. És mikor végre kinyitotta, tiszta zilált volt. Ráadásul egy férfi cipője is ott volt az előszobában.
És mit mondott neked? fortyant fel Dani.
Hogy a fűtéscső kiköpte a vizet forgatta a szemeit Erzsébet. Kitalálhatott volna jobb mesét is.
Miért nem szóltál nekem?
Hát, nem mentem be a lakásba, bizonyítékom nem volt, gondoltam, jobb inkább nem szítani a tüzet köztetek válaszolta Erzsébet, és szomorúan összehúzta a száját.
Ez nagy hiba volt! csattant fel Dani, majdnem ráöntötte magára a kávét. Most mit csináljak?
Vidd végig a tesztet, fiam mondta Erzsébet, kicsit elmosolyodva. Neki amúgy sem volt szimpatikus Ágota. Apaként jogod van rá.
************************************************
Na, nyugodj meg, mondta később Dani, miközben kihajította az immár feleslegessé vált borítékot, amit futár hozott neki. Az eredmény világos: Bíborka az én lányom. Megígérem, többet nem hozom fel ezt.
Most ezt meg hogy érted? kérdezte Ágota, gyanakodva nézve a kibontott borítékot. Te ezt a rohadt tesztet a tudtomon kívül csináltad meg?
Igen. Volt rá alkalmam, amikor a kislánnyal együtt sétáltam. Gyorsan megvolt az egész. Amúgy is az én lányom, szóval gond nem lehet.
Pedig van gond, mondta halkan Ágota. És nagyon sajnálom, hogy ezt nem érted.
Másnap reggel Dani, mint mindig, elment dolgozni. Estére viszont átlépte az összes képzeletbeli határt üres lakás, sehol se Ágota, se Bíborka, mindenük eltűnt. A dohányzóasztalon csak egy egyedül árválkodó cetli várt rá.
A bizalmatlanságoddal mindent tönkretettél, ami köztünk volt. Árulóval nem tudok élni, beadom a válópert. Sem a lakás, sem gyerektartás nem kell tőled. Csak azt szeretném, ha végleg eltűnnél az életünkből.
Dani rettenetesen dühös lett. Hogy merészelte Ágota eltűnni, ráadásul a lányával együtt? Rögtön felkapta a telefonját, és újra meg újra próbálta hívni a feleségét.
Egy férfi vette fel. Szótlanul végighallgatta Dani kiabálását, majd csak annyit mondott, soha többé ne hívja ezt a számot.
Tudtam! dühöngött Dani. Még el se ment, már másik pasija van! Hát menjen a fenébe!
Meg se fordult a fejében, hogy Ágota simán hazamehetett az anyjához, és akár a bátyja is felvehette a telefont, aki épp nem akarta zavarni a húgát, aki most aludt el. Dani fejében azonban már minden eldőlt.
Gyorsan elválasztották őket közös megegyezéssel. A pici Bíborka az anyjával maradt, s a biológiai apját soha többet nem láttaAhogy teltek a hónapok, Dani egyre inkább megérezte magán az ürességet. A lakásban Bíborka piros műanyag csörgője némán hevert a sarokban, a kávét is csak automatikusan főzte le reggelente. Ágota egyik nap sem jelentkezett, és lassan minden reménye elpárolgott, hogy újra láthatja a lányát.
Egy októberi délutánon Dani a játszótér mellett sétált el munka után, amikor a gyereknevetések szúrósan csaptak a mellkasába. Megállt, és az ismerős göndör fürtökre lett figyelmes a hintánál. Bíborka volt az nem volt kétsége. Ágota mellette ült a padon, és halkan énekelt neki.
Dani habozva tett pár lépést, de nem ment oda. Csak nézte a kislányát, ahogy önfeledten nevet, ahogy orra hegyéig húzza a sálat, ahogy Ágota megsimogatja kicsi haját. Rájött, hogy a bizonyíték nem mindig a fontosabb hanem a hit, a bizalom, amit ha elveszítünk, minden egészen más értelmet nyer.
Lassan elindult haza, zsebében a pici csörgővel. Megértette végre, hogy van, amit már soha nem szerezhet vissza, bármennyire is szeretné. És ahogy az ősz első hideg fuvallata végigsöpört rajta, Dani is megtanulta örökre: a bizonyosság gyakran többet vesz el, mint amennyit ad.
