A házasságuk után mindössze egy hétvel elváltak.
— Megőrültél?! Milyen válás?! — Zsófi a földhöz vágta a hervadt rózsákból álló csokrot, ami tegnap még a legszebbnek tűnt a világon. — Most házasodtunk meg! Egy hete!
— És akkor mi van? — Botond fel sem nézett a telefonjából. — Tévedés volt. Előfordul. Jobb most kijavítani, mint évekig szenvedni.
— Tévedés?! — Zsófi hangja sikolytor hangra tört. — Én tévedés vagyok neked?! A mi esküvőnk tévedés?!
Botond végre felemelte a szemét a képernyőről, ránézett a feleségére. A volt feleségére. Vagy hogy hívják most már?
— Nézd, Zsófi, minek hisztizel? Jószándékúan mondom. Nem passzolunk össze, ennyi. Már az első éjszakán tudtam, amikor balhét csaptál, mert nem mostam fogat.
— Hát moss fogat! Mi ebben a nehéz?!
— Miért kéne? Otthon soha nem mostam lefekvés előtt, és mégis jól éltem.
Zsófi leereszkedett a kanapéra, tenyerébe temette az arcát. Tényleg hét évet töltött el ezzel az emberrel, és nem vette észre? Vagy észrevette, de azt hitte, a házasság után minden megváltozik?
— Botond, édesem… — próbált nyugodtan beszélni. — Szeretjük egymást. Emlékszel, hogyan kértél meg? Térdepeltél, esküdözél, hogy a legboldogabb leszek…
— Az romantika volt. Az élet meg más. Gondolj csak bele: egy hetet élünk együtt, és már minden nap veszekedünk. Tegnap az volt a bajod, hogy a zoknimat nem a kosárba dobtam. Tegnapelőtt meg, hogy nem mostam el rögtön a tányért a borscs után. Ma reggel meg az, hogy magamnak főztem kávét, neked meg nem.
— De hát még aludtam!
— Na látod. Fel kellett volna ébresztenem, megkérdeznem, kérsz-e kávét? De ha nem kértél volna, és felkeltettelek, akkor megint balhé lett volna.
Zsófi zavartan nézte a férjét. Komolyan gondolja? Ezek a jelentéktelen dolgok számára elégek ahhoz, hogy szétverje a családjukat?
— Boti… — odalépett hozzá, meg akarta ölelni, de ő elhárította. — De hisz ez semmi! Megszokjuk egymást! Minden pár átmegy ezen!
— Nem akarok megszokni. Jól éreztem magam így is. Miért házasodtam meg egyáltalán?
Ez a kérdés a levegőben maradt. Zsófi érezte, ahogy valami belül elszakad. Hét év együtt, egy év esküvői előkészület, rengeteg elköl— Botond mosolyogva távozott a hivatalból, mintha csak egy hétköznapi nap lett volna, miközben Zsófi a szívében érezte, hogy ez a pillanat végleg eltörölte a közös múltjuk minden emlékét.
