Látogatóba jöttem, hiányoztál, de a gyerekek mintha idegenek lennének
A szülők mindig gondoskodnak a gyermekeikről. Néha azonban csalódottak lehetnek felnőtt gyermekeikben. Vajon milyen a mai történetünkben szereplő felnőtt lányok élete?
Egy édesanya története.
Erzsébet három gyermeket nevelt fel. Mind felnőttek már, és saját életüket élik. A legidősebb fia családot alapított, és Németországban dolgozik. Nyáron időnként képeslapokat és fényképeket küld haza. Erzsébet mindent gondosan eltesz, és olykor-olykor előveszi, hogy nézegesse.
Nagyon hiányzol, fiam. Nem jönnél haza, hogy meglátogass minket? Legalább találkozhatnánk az unokákkal, a menyeddel is írja neki rendszeresen.
A középső lánya, Zsuzsanna, egy katonatiszt felesége. Sok helyen megfordulnak, folyton költöznek. Kislányukat nevelik. Néha meglátogatják az anyját egy rövid időre. Erzsébet férje büszke a vejére: a lányuk jó férjet választott.
A legfiatalabb lánynak nincs családi élete. Piroska valaha férjnél volt, született is egy fia, de a férje elhagyta őket. Hallgatva édesanyja tanácsára, Piroska Budapestre költözött, hogy jobb életet találjon. Ott elhelyezkedett egy varrodában, s magával vitte kisfiát is.
Erzsébet most meglátogatja a legkisebb lányát.
Elboldogulsz nélkülem egy hétig? kérdezi Erzsébet a férjét, Lászlótól. Szeretném meglátogatni Piroskát, megnézni, hogy élnek.
László kikíséri a feleségét az állomásra. Nehezére esik a sok csomag, de Erzsébet örül, hogy örömet okozhat a lányának. Órákig utazik másodosztályú kocsiban, s közben a közelgő találkozásra gondol. Hisz már három éve nem látták egymást.
Anyu, miért nem hívtál, hogy jössz? Most dolgozom. Csak este tudok érted menni az állomásra.
Bocsáss meg, meglepetést akartam szerezni mondja halkan Erzsébet.
Biztosan meg tudod várni, ugye?
Persze, nem gond.
Az anya hosszan vár az állomáson, aztán úgy dönt, inkább egyedül indul el.
A lakás ajtajában az unokája áll. Magas, szikár kamasz, mintha csak Lászlót látná fiatal korában.
Jó napot, kisfiam! öleli meg a nagymama.
Elég lesz húzódik el tőle a fiú.
Miért nem jöttél korábban? kérdi fáradtan a lánya.
Rendet kellett raknom és megterítenem, mert jössz hozzánk. Korábban hazajöttem a munkából, hogy megfőzzek egy kis gulyáslevest, meg rántott húst készítsek vacsorára.
Ezután megszólal Erzsébet telefonja. László érdeklődik, hogy megérkezett-e már. Erzsébet nyugtatja, hogy minden rendben, valaki segített cipekedni, most pedig Piroska asztalánál ülnek vacsorázni.
Az asztalnál, miközben a gulyás mellé tálal, Piroska megkérdezi: Kérsz egy rántott húst vagy kettőt? Erzsébet olyan éhes és fáradt, hogy akár hármat is meg tudna enni de végül azt mondja: Tedd csak ki az asztalra, majd meglátjuk.
Végül öt szelet rántott hús kerül a tálcára ennyi az ünnepi vendéglátás, amellyel a lánya fogadja. Erzsébet arra gondol, biztosan megszorultak pénzügyileg, s eldönti, hogy segíteni fog. Vacsora közben a lánya máris arról érdeklődik, meddig marad. Erzsébetnek rosszul esik, és megjegyzi, hogy akár már holnap is hazamegy, ha terhére van.
Másnap Erzsébet egész nap egyedül van a lakásban. Este mindenki a maga szobájában ül, tesz-vesz. Az unoka átmegy a szomszédhoz, Piroska barátnőkkel találkozik. Az anyának egész nap csak magány jut.
Erzsébet unatkozik, és egyre inkább érzi: itt már nincs rá szükség. Elkezd pakolni, közben meghallja, ahogy az unoka kérdezi Piroskát:
Mikor jön a nagybátyám? Vele akartam menni a Fradi meccsre.
Ha a mama elutazik feleli Piroska.
A megtört asszony azon nyomban összeszedi a holmiját, és szó nélkül elindul. László örömmel jön elé, hisz nagyon hiányzott neki a felesége. Mostanra Erzsébet ráébred: bár egész életükben szeretet és gondoskodás jellemezte őket, felnőtt gyermekeiknek ma már egyáltalán nincsenek rájuk szükségük.
