Ne búszkodj, István! Ne légy levert! Legalább a szilvesztert szépülőnél ünnepelted!
Végre otthon vagy. István kiszállt a vasútállomás peronjáról, átsétált a vasúti térre, és a buszmegálló felé indult. Nem szólt a feleségének, hogy ma érkezik.
Nem volt túl jó kedve, mert a napot egy heves vitával zárta Rékával. A feleség ismét megkérdőjelezte, panaszkodott, azt mondta, hogy ő önző és közömbös.
Miért közömbös? Mindjárt a szilveszterkor köszönteni akarta, de Réka lekapcsolta a telefont. Aztán megsértődött!
Három napig próbálta visszahívni, de a hallgató nem nyílt. Végül ő is elkeseredve felhagyott a telefonálással.
Ráadásul Réka nem tudott szépülőnél a szüleinek, a nővérének sem üdvözlést küldeni, sőt ő maga sem hallott róla. Most már közvetlenül a küszöbén fogja ezt kimondani.
Nem csak Réka felel meg a hibákért, neki is vannak múltbeli tévedései, szóval ő is felel! Ahogy mondják: a legjobb védelem a támadás.
István felvidult, és harcos fellépéssel lépett be a lakásába.
A lakás csendben fogadta.
Hé! Ki a túlélő? Réka, itt vagyok! kiáltotta István, de nem jött válasz.
Megnézte a konyhát Réka nem volt ott, egy szoba is üres volt, a másikban is. A szemét azonnal megragadta: a fal mellől hiányzott a kiságy, a komód, amelyik tetején a pelenkázóasztal és a babakocsi állt, amit a szülei adtak Rékának.
István a szekrényhez rogyott: a rész, ahol általában Réka ruháit lógatták, szintén üres volt.
Elbuktam? Elhagytott? gondolta magában.
Felhívta a anyósát, de senki sem válaszolt. Aztán Katát kérte fel, Réka barátnőjét, de az is csak hallgatott. Végül Mihályt érte el, Katát házasságban élő férjét.
Szia, Mihály! Tudnád átadni Katának a telefont? Nem kapok hozzá hozzáférést kérte István.
Katát a faluban a családi házban tartják, ott ünnepeltünk szilvesztert. A távolságban gyakran vannak hálózati gondok válaszolta Mihály.
Tegnap érkeztem, ma műszakra kellett mennem, de ők még pihennek mondta Mihály. Miért érdekel Katona?
Azt hittem, talán tudja, hol van Réka. Én a szüleiktől jöttem, ő pedig otthon nincs, a gyerekünknek szánt minden is el lett vinve magyarázta István.
Szóval a feleséged épp anyaként várhatná a gyermeket, és te a munkához kirándultál? csodálkozott Mihály.
Ő magát sem akarta elmenni. Az orvosi határidő január 1011. Még időben elérhette volna, ha mennek. felelte István.
Gratulálok, Boci, te már szépülőnél csak dísz vagy mosolygott a barátja.
Miért? kérdezte István.
Mert valószínűleg már egyedül vagy. Hú! Hívd fel a kórházat, biztosan ott van tanácsolta Mihály.
Tíz nappal később.
Nem értem, István mondta az anyja telefonon miért kellene a szilvesztert otthon töltened? Réka nem akar menni, te egyedül járj. A határideje már két hét múlva van, időben visszatérhetsz.
Ráadásul a család nagy része össze fog gyűlni: néni Virág a bácsi Sándorral, Nadé és Viktor, Olga és Pál, meg a férjem és Viki Gáborral. sorolta a nagymama.
Viki a szilveszterre egy vidéki hotelben foglalt szobákat egy erdő közepén, négy napra, december 30tól január 2ig. folytatta. December 31én egy bankett lesz, meghívott előadókkal. Kifizettem magamért, aztán visszaadod. Itt maradsz karácsonyig, nyolcán pedig visszamehetsz időben.
Réka azonban nem akart menni:
István, bármikor beugorhatok. Képzeld el, hogy mindenki mulat, én meg hirtelen megérkezik a szülés. Ki tudja, hogy a szálloda, ami a várostól távol van, eléri-e a mentő? kérte.
Nem, sehová sem megyek.
A mama helyes, a nők ma a betegségüket küzdelemnek tekintik, a gyermek születését pedig csodának. Három gyermeket hoztak a világra, és egy szülés alatt sem maradtak le semmiről.
István elgondolkodott, de képzeletében már látott egy nyugodt karácsonyi vacsorát csak ketten a kicsi asztalnál, de Réka már jelezte, hogy különösebb főzést nem tervez. Szomorúan töprengett.
Miközben a család a vendéglőben zenével és tánccal ünnepelt, István egyedül indult el.
Az erdei hotel tényleg jó hangulatú volt. Amikor a szilveszter óta fél 1nél már újra éjfél lett, István a terem kapujából a lobbyba lépett, hogy felhívja a feleségét, de az csak csend lett.
Na rendben, ha haragszol, a felelősség is a te kezedben gondolta, ő is ott lehetett volna a szórakozásban.
Másnap anyja ismét felhívta:
Réka még nem is köszöntött, nem jelenti meg a szülőkkel a boldog új évet. Vedd csak kétségbe, testvérem! Hárman hoztuk a világra a családot, és a szülés előtti időszakban sem szorultunk. dörzsölte.
István megértette, hogy Réka némi igaza van. De elképzelte, milyen unalmas lesz otthon a szilveszter: csak ketten, egyszerű étel, és a feleség már kimondta, hogy nem fő. Szomorú lett.
Az örömteli családi hangok a vendéglőben táncra késztették a tömeget, ezért István egyedül utazott.
A szálloda valóban jó volt. Valahol fél 1nél, amikor már elérkezett a szilveszter, István a teremből a lobbyra ment, hogy felhívja Rékát, de a vonal csendes maradt.
Hát ez így van, haragszol, de te vagy a felelős. Lehet, hogy most is itt lennél, ha nem menekülne gondolta.
Következő nap anyja kifejezte haragját Rékára:
Réka még egy szót sem mondott, nem üdvözölte a szülőket. Láttad? Elhanyagolta a férjedet, fiacskám.
Nem érti, mi az igazi család. Miért vagyunk itt együtt, ő meg egyedül? Üljetek hátra, gondolkodjon egy kicsit.
Réka az újévi éjszakát nem velük töltötte. Ha valakit említett, az csak Istvánt jelentette, már a szülőkkel vagy a testvérekkel sem gondolt.
Réka szülei, miután megtudták, hogy lánya egyedül maradt az ünnepen, meghívták őt otthonukba. Nem terveztek nagy lakomát.
Réka testvére Budapesten dolgozott egy folyamatos üzemben, ezért nem tudott nagy szabadnapot kivenni, így a szülők ketten ünnepelték a szilvesztert.
December 31én, kilenc órakor, Réka és anyja az asztalhoz ülve, hirtelen elurult a szülés.
Mentőt hívtak. Anyja a kórházba, apja pedig a kocsijával követte őket.
Réka a szilvesztert a kórházban töltötte, a szülei a folyosón várták. Réka újszülött fiút hozott a világra
István a barátja tanácsát követve telefonált a kórházba.
Lapos? Tegnap felment szólt a recepció.
Felment? hitte el István. Már van a kisfiú?
Igen, január első napján, fél egykor.
Ki vitte haza? kérdezte István.
Fiatal férfi, ezt az adatot a nyilvántartásba nem írjuk válaszolták.
István rájött, hogy csak a szülei vihették ki Rékát és a babát, ezért elindult hozzájuk.
Virágos csokrot vásárolt, és odament.
A kaput a szülő nyitotta ki.
Hallgatom.
Üdvözlöm, Rékára jöttem mondta István.
Miért? kérdezte a férj.
Én vagyok a férje válaszolta a vőlegény.
Réka kiáltotta a szülő. Itt áll egy férfi, azt mondja, hogy a férje. Beszélnél vele?
Nem, menjen el válaszolt Réka a szobából.
A szülő vállat vont:
Nem akarja. Viszlát, fiatalember! és becsukta az ajtót.
István néhány percig állt, majd újra felhívta a telefont.
Most a menyasszony nyílt: egy magas, erős, hangos nő, a menyasszony anyja. Őt kicsit féltte István.
Nem értettél valamit? kérdezte.
Engedj be kezdte bátorítva. Jogos vagy
Nem tudta befejezni. A nő a csokrot a kezéből szedte, és több alkalommal a fejére csapott Istvánt.
Mit gondolsz, hogy jogaid vannak, egy ügyvéd elmagyarázza! És ne hívj többet, a kis unoka alszik mondta, ledobta a csokrot, és bezárta az ajtót.
István hazafelé indult. Útközben a kezével többször a saját arcát dörzsölte a rózsák szépnek tűntek, de tüskések.
Otthon először anyjának telefonált.
Képzeld, még a lakásba sem engedtek, sőt a fiamra sem engedtek rá nézni.
Nyugodj meg, István. Réka visszatér, a babával együtt. Ha a szülei etetik, akkor már jönnek. Ne küldj pénzt, ne hívj többet, csak aludj. Holnap munkára kell menned.
István ezt tette: vacsorára gulyáslevest vette a boltban, és ágyba feküdt.
Nyugodtan aludt, nem sejtve, hogy ez volt az utolsó éjszakája ebben a lakásban.
Másnap, amikor a munkából jött haza, minden cuja, dobozokba pakolva, a lépcsőházban sorakozott.
A szülő nyitotta ki az ajtót, ő volt a két szobás lakás tulajdonosa, ahol Réka és István éltek.
Na, kedves vevő? Emlékszel a kollégiumi címre, vagy újra fel kell emlékeztetnem? Gyűjtsd össze a cujaidat. Amit itt hagysz, holnap a takarító elviszi!
Istvánt a kollégiumba költözni kényszerítették.
A bíróság elváltatta őket. A kollégium már unalmassá vált, ezért egy saját lakást akart bérelni, de amikor megkapta a fizetését, amit a könyvelő a tartásdíjjal és további 5000 forinttal a volt feleség ellátására levont, rájött, hogy már alig marad pénz.
Legyél takarékosabb! Még a saját lakásra is spórolnod kell javasolta Mihály. Ne bánkódj, István! Legalább a szilvesztert szépülőnél élvezted!
Réka három évig szüleihez költözött, akik segítettek a kis Sándornak, közben a saját lakásukat kiadták. Amikor Réka visszatért a munkába, újra a saját otthonába költöztek Sándorral, és a felújítást követően már semmi sem emlékeztetett Istvánra és családjára.
Mi a véleményed István cselekedeteiről? Írd meg kommentben, nyomj egy lájkot.
Kedves olvasók, ha több történetet szeretnétek, írjátok meg a véleményeiteket, és ne felejtsétek a lájkokat ez motivál minket a további írásra.
