Elmentem az orvoshoz, amikor már képtelen voltam elviselni a fájdalmat. Három napig egyhuzamban ez már tényleg sok. Őrjítő fejfájás, amit semmilyen gyógyszer nem akart elmulasztani. Éjjel még elaludni sem tudtam. A legrosszabb ötlet az volt, hogy rákerestem az interneten, mire utalhat a fejfájás.
A böngésző azonnal feldobta: “Hogyan különböztessük meg a migrént az agydaganattól és hasonló ijesztő témákat. Miután mindent elolvastam és összevetettem a tüneteimet, úgy éreztem, nincs is értelme a rendelőbe menni, rögtön mehetek a temetkezési vállalathoz.
Beugrott, ahogy Jerome K. Jerome hőse egy orvosi lexikont lapozott, és megtalálta magánál az összes betegséget, kivéve a gyermekágyi lázat. Volt ott kolera, vérszegénység, Szent Vitus-tánc, sőt még mirigyláz is, amivel a lexikon véget ért. Majdnem megsértődött, hogy csak tífusza van, nem mondjuk gyermekágyi láza.
Pontosan ezt éreztem én is. Az internet átrágása után amikor felfedeztem, hogy gyakorlatilag minden halálos kór egyszerre érint eldöntöttem: “Elég! Holnap elvonszolom magam az orvoshoz!”
A rendelő előtti váróban egy asszonnyal lett egy párbeszédünk, amitől az idegeim csak még inkább megfeszültek.
Ivott? kérdezte tőlem.
Nem értettem:
Mit ittam volna?
Tegnap ivott?
Nem ittam, vágtam rá megbántva.
Olyan vörösek a szemei, mintha másnapos lenne
Szuper. Néha úgy érzem, pszichológushoz azért járok, hogy megtanuljak kommunikálni azokkal, akiknek még nálam is jobban kéne pszichológushoz menniük.
Köszönöm szépen a törődést, mormoltam az orrom alatt.
Beléptem az orvoshoz, és olyan drámai hangon, mintha színpadon lennék, kezdtem sorolni a panaszaimat. Végezetül hozzátettem a piros cseresznye-szemeimet.
Mintha alkoholt ittam volna, pedig egy kortyot sem! panaszoltam kissé sértődötten.
Az orvos belenézett a szemembe, vállat vont, és csak annyit mondott:
Teljesen rendben vannak, ne agyaljon feleslegesen
Hát igen. Ezt mondom: nem azok járnak pszichológushoz, akiknek igazán kellene.
Megmérte a vérnyomásom, pulzusom, a szaturációt. Kérdezősködött. Véleményem szerint még így is elég borús képet festettem finoman szólva, nem migrénre gyanakodtam, hanem valami rosszabbra.
Nem csináljunk inkább egy fej-MR-t? Fizetek érte, csak nézzük meg! kérleltem az orvost. Hisz az internet szerint is ezt kell csinálni Tudjátok, az éjszaka során online diplomákat szereztem belgyógyászatból, neurológiából, angiológiából, szóval mindenből.
Előbb próbáljuk meg anélkül, dolgozzunk az erekkel, nézzük a laborokat, aztán meglátjuk
Azon az éjjelen úgy tűnt, már nincs lejjebb. Sírva gondolkodtam: negyven év alatt csak két gyereket és tíz könyvet alkottam. Nem tudtam eldönteni, ez sok vagy kevés.
A gyerekek még olyan kicsik, félkészek… A könyvek sem tökéletesek. Az új könyvemben például már a 16. oldalon van egy durva elírás Még jó sok munkám lesz a gyerekneveléssel, s szerkesztőkkel is
Miután kijöttem az orvostól, elhoztam a gyerekeket az óvodából, kiváltottam a javasolt gyógyszereket, hazamentem, ledőltem az ágyra.
Jöttek a gyerekek:
Van valami kaja? kérdezték.
Van. De meg kéne főzni Hamarosan.
Már nem fájt annyira a fejem, csak erőm nem volt, hisz három napig csak feküdtem.
Dani, a fiam magának készített vacsorát: sütött rántottát, melegített tésztát. Azt mondta: Etettem Emesét is, neked hozzam vacsorát az ágyba?
Annyira boldog lettem! Hát nekem már felnőtt fiam van! Félkészből valódi lett, nem fog elveszni!
Nem kell ágyba, nem vagyok éhes. Majd felkelek, eszem én is. Ügyes vagy.
Jó, bólintott, aztán hozott egy tál felvágott gyümölcsöt. Anya, ebben van kivi. Tudtad, hogy több C-vitamin van a kiviben, mint a narancsban? Meg alma abban vas van. Mandarint is hoztam csak azért, mert szép, meg amúgy is tönkrement volna
Olvadoztam a büszkeségtől. Az én gondoskodó fiam! Éreztem, ahogy egyre jobban vagyok.
Aztán Dani elindult a boltba.
Hová mész?
Elfogyott a macskakaja.
Vegyél fagyit is, hallatszott Emese hangja. Az én kajám is elfogyott
Közben a lányom, Emese, belépett a szobámba, ünnepélyesen, szemüvegben, köntösben, játékorvosi táskával. Emese, a játéktól-gyógyító.
Akkor, beteg, most meggyógyítalak, kapsz egy szurit!
Ne hívj betegnek, hívj mamának
Legyél előbb egészséges, aztán hívhatlak mamának. Nyisd ki a szád.
Kinyitottam.
Mit, kivit ettetek nélkülem? Kivit?
Parancsolj, azt egyél, amennyi csak jólesik nyújtottam a tálat.
Már nem kérek, ettem rántottát. Most fagyira várok. Na, hadd hallgassalak meg! nyakába akasztotta a rózsaszín játék sztetoszkópot.
Én minden este könyvvel rohangálok utánad, hátha egyszer meghallgatsz, te meg soha nem figyelsz rám.
Hűha, minden nagyon rossz, jelentette ki Emese, miközben a nyakamat vizsgálta. Túl sokat beszélsz és szaladsz a gyerekek után. Felírok injekciót és fagyit. Persze ha Dani mindenkinek vesz. Ha csak azoknak, akik kértek, hát akkor kérni kellett volna.
Ezek szerint nem fogsz osztozni a beteg anyukkal a gyógyító fagylaltodon?
Válaszképp Emese beletolt a lábamba egy játék injekciót.
Au! nevettem.
Ugye, hogy fáj? Ez azért van, mert ettől leszel egészséges!
Be kell vallanom, már ekkor jobban voltam, de amikor Dani tényleg hozott mindenkinek fagyit, végképp szárnyra kaptam. Nem fájt már a fejem, az erőm is visszatért, a szemem megint kék volt, nem piros.
De még egy darabig eljátszottam a beteg anyát, és aznap este Dani olvasott mesét Emesének. Emese ráadásul azt választotta: Ciklopédia.
Ez olyan könyv, ami csak a ciklopokról szól, viccelődött Dani.
Olvasták a Szaturnuszt, a dinoszauruszokat, aztán valahogy a tejfogaknál kötöttek ki, majd összevesztek, hogy voltak-e tejfogaik a kis dínóknak.
Én hallgattam, ahogy nevetgélnek, vitáznak, s átjárt a boldogság, szeretet, és valamiféle mély, igazi, el nem múló értelmes öröm.
Később ágyneműt cseréltem, mert a tál kivi közben kiborult, végighúzódva a lepedőn.
Aztán hármasban összebújva elaludtunk.
Na, segítettek a gyógyszerek? kérdezte tőlem másnap az orvos.
Csak bólintottam. De azt hiszem, egészen más gyógyszerek segítettek az én selyemcukor gyermekeim. Akik nap mint nap feltöltenek energiával a fájdalom helyett, örömmel a szomorúság helyett, boldogsággal a harag helyett.
Öleljétek meg a gyerekeiteket akkor is, ha már magasabbak nálatok. Nincs ennél csodálatosabb gyógyszer. Vagy hát kivinél, amelyben annyi C-vitamin van!
