“Nézd már meg, mire lettél hasonlító!” – mondta Péter megvető hangon. – “Inkább egy lángos, mint egy asszony!”
Péter undorral nézett a feleségére, és érezte, hogy elegége van belőle. A közös otthonból menekülni szeretne.
“Kedvesem, de most szültem a fiunkat. Adj időt, majd lefogyok.” – Zsóka könnybe lábadt szemeivel próbált győzködni.
“A barátaim feleségei is szültek, és már rég formásak. Még a terhesség alatt sem híztak így!”
Péter a lelkében megvetette Zsókát. Nem ilyen nőt akart maga mellett – hanem egy életvidám, csinos, mindig elegáns nőt, akár otthon is.
De előtte csak egy pongyolában álló, mindig mentegetőző asszony állt.
Ágnes viszont más volt!
Pimasz, magabiztos, gyönyörű!
Mindig várta őt, szenvedélyesen szerette. És persze – mint minden szerető – reménykedett, hogy Péter elválik Zsókától.
Péter keze a zsebében megmarkolta a telefont…
“Elmegyek sétálni, útközben veszek kenyeret.” – hazudta.
Kint az utcán azonnal felhívta Ágnest.
“Szia, Cicám! Nagyon hiányoztál. Nem bírok otthon maradni. Azonnal hozzád akarok menni! Jöhetek?”
“Szia! Várlak, puszi!” – nyafogott Ágnes.
Péter hazahozta a kenyeret, összerezzent a gyermek sírásától, és közölte Zsókával, hogy sürgősen be kell mennie dolgozni.
Műszakban dolgozott, így nem volt nehéz hazudnia, hogy egy beteg kollégát kell helyettesítenie.
Zsóka megértően bólintott, és meg akarta csókolni a férjét, de az véletlenül elfordult.
A gyermek elaludt, Zsóka pedig az üres szobában üldögélt, és a férje szavain töprengett.
Igen, megváltozott az esküvő óta. Nem figyelt magára, meghízott.
A kisgyermek sok időt vitt el, így csak kapkodva evett, gyakran éjszaka is.
Éppen éjfél volt.
Fel akarta hívni a férjét, de a telefonja ki volt kapcsolva.
Miután megetette a gyermeket, lefeküdt aludni.
Reggel Péter hazaért, és azonnal kijelentette, hogy elhagyja a családot. Másik nőt szeret, őt viszont nem. De a gyereket nem hagyja magára, és ad majd tartásdíjat.
Nehéz leírni, mit érzett Zsóka abban a pillanatban. De összeszedte magát, nem sírt, és nem könyörgött, hogy maradjon.
Eltelt egy év…
Ezalatt sok minden történt. A kisfiú felnőtt, és elkezdte az óvodát. Zsóka munkába állt, elkezdett edzőterembe és uszodába járni. LAztán egy nap a bevásárlóközpontban összefutott Péterrel, aki éppen a lekopott, fáradt Ágnes után húzta a babakocsit, miközben Zsóka boldogan mosolygott, és megfogta új férje, Balázs kezét, aki mellette tartotta a kis fiukét, és úgy tűnt, mintha mindig is így lett volna.
