Mikor lesz kész a vacsora?
Mikor megfőzöd, akkor lesz. A szüleim lelépték a szemüveget. Miklós, a feleséged azt akarja, hogy a tűzhelyhez álljak? Vagy csak fekete piacon fekszik? Emese anélkül, hogy hallgatta volna, felszedett pár cuccot, és a folyosó felé ment. A anyós követte.
Mi folyik itt? Hová készülsz?
Szabadságra! Viszlát!
Emese megkönnyebbülve letette a nehéz táskákat a földre.
Otthon vagyok!
A szobából zúgó morogás hallatszott, aztán megjelent az, aki morogott: egy harmincöt éves férfi, talán egy kicsit fiatalabb vagy idősebb is. Sportos melegítőben és papucsban volt.
Emese, mi ez a kiabálás? Nem vagy a saját faluban. Viselkedj tisztán.
Tudod, már jár a fizetés, meg kell a bevásárlólistát összedobni.
A férfi hangosan felvérzett:
Jaj, de mik azok a bevásárlók?
Eltávozott a szobába. Emese ne vedd el a lélegzetét mindjárt kimerült.
Két állásban dolgozik, hogy a ház rendben legyen, míg a férje, anyja támogatásával, már évekkel ezelőtt egy mitikus könyvet ír. Az elsőt senki sem értette, a másikat sem.
Levetkőzte a ruhákat, a táskákat a konyhába vitte. Holnap szabadnapja van, ezért fel kell mosni, szárítani, vasalni és újra elrendezni a holmikat, mindezt anyóka szemmel.
Anyóka, Szilvia néni, belépett a konyhába:
Emese, miért ülsz itt? A férjedet eteted? Egész nap dolgozott, most már várnod kell!
Sok pénzt hoztál be?
Emese már nem is tudta, honnan jött ez a kérdés. Egykor a kezdő íróra csodálkozott, aki azt ígérte, hogy híres lesz.
Aanyóka szemével remegve mindent akaratában tett, hogy megfeleljen. De bűntudatból hallgatott, mivel szülésidő alatt anyóka tartotta a családot.
Szilvia néni, aki már menni készült, hirtelen megfordult:
Mit mondtál?
Megkérdeztem, hozott-e sok pénzt. Általában, ha dolgozol, a pénz a házba jön.
Hogy merészelsz! Miklós egész nap a következő fejezet szövegét forgatja! Hogy érthetnéd, mit jelent a fejben dolgozni!
A nő szikrázott és kilépett. Emese ekkor gondolta:
Mit is csinálok itt? A fiú a szülők falujában már megtelt zajjal, ami megzavarja Miklóst a következő remek mű megírásában.
Újra a hűtőben pakolta a élelmiszereket, de most nagy táskába rakta őket. Megkapta a fizetését és a szabadságot, majd ígya lesz vásárolni a fiamnak útközben.
Kijött a folyosóra, letette a táskát, és felvette a dolgait. Miklós, a televíziót nézve, kérdezte:
Mikor lesz kész a vacsora?
Amikor megfőzöd, akkor lesz.
Anyóka lelépte a szemüveget.
Miklós, a feleséged azt akarja, hogy a tűzhelyhez álljak? Vagy csak fekszik?
Emese, hallgatva, felvette a cuccokat, és a folyosó felé ment, anyóka követve.
Mi folyik itt? Hová készülsz?
Szabadságra! Viszlát!
Nem várt tovább, felkapta a nehéz táskát, leereszkedett a lépcsőn, és taxisra kiáltott. Hatvan kilométer? Na már, egy alkalom!
András már az ágyban volt, amikor Emese belépett a szülők otthonába. Felébredve odafutott anyukához, és szorosan átölelte. A nő is visszahúzta magához. Milyen hiányt érezte
Anyja figyelmesen nézte:
Mi történt? Hogy hagytad Miklóst? Ki fog gondoskodni róla?
Az anyuka mindig is szigorú volt a vejével. Kezdetben a házasság után hétvégén még jöttek a szülőkhez, de a anyóka gyorsan leállította a férjet, ahogy a napjait töltötte.
Elég volt a látogatásokból, amikor Gábor néni reggel hat órakor felkeltette a vőfét, és udvarra, majd kertbe küldte dolgozni, így Miklós lelke a természetben eltűnt.
Elég, anyám! Elege lett! Egy hónapra szabadságra megyek!
Az anyuka mosolyogva bólintott:
Hála Istennek, pihenni fogsz, és a fiaddal is időt tölthetsz.
Emese a fiával lefeküdt. Hosszú ideig nem tudott aludni, a holdfényben nézte, ahogy a kisfiú nő, majd elaludt, és elaludt.
Reggel egy illat ébresztette: friss sütemény illata, miközben András már nem volt ott. Emese nyújtózkodott, és érezte, mennyire jó. A fiú megjelenik:
Nagyi mennyi pitét sütött! Egy egész tál!
Reggeli után Emese anyjának mondta:
Mit csináljak?
Már pihenő vagy?
Neki csak a kedvért van dolga, itt van a másik munka.
Menj a kertbe. A káposzta lelőtt, a uborkákat is meg kell szedni, semmi sem ér rá időt.
A harmadik soronál érezte, hogy a kertmunka örömet ad. Megpillantotta a tiszta, legeszúrt sorokat, és mosolygott.
Elsőre látom, hogy a sorokat ilyen boldog arccal takarítod!
A szemei találkoztak:
Zsolt, honnan jössz?
A nő a férfához rohangált, aki épp a kertből jött vissza.
Épp a szülőhöz mentem kulcsért, de azt mondták, Emese megérkezett, így nem tudtam elmenni.
Zsolt volt a szomszéd. Tíz éves korában természetes módon beleszeretett, bár akkor még csak tizenöt éves volt, de nem bántotta. Cukorkákat dobált, majd szolgálatba állt. Visszatért, Emese már lány volt, szégyenlősen nézett rá, majd később férjhez ment, városba költözött. Több mint tíz év után újra találkoztak.
Emese kérdezte:
Miért vagy itt?
Hát, nem hinnéd el, anyához jöttem. Egy hónappal ezelőtt szakítottam.
Jaj, ez nem az én dolgom.
Este Zsolt anyjával hívott mindenkit vendégül. Sült kebabot, beszélgettek mindarról. Emesének jó volt, nem kellett magyarázni magát, nem kellett kínos helyzetbe hozni magát. Általában semmi is kell, csak élni.
Két hét múlva az anyja a kanapén ülve kérdezte:
Emese, mit gondolsz? Visszatérsz?
Nem tudom, anyám. Hogy éljek? Van munka, de nincs otthon.
Talán ki lehet bérelni valamit? Vagy maradj itt. Segítünk munkát találni. És Zsolt Látod, ahogy rád néz?
Anyám, mit néz? Csak a gyerekkor visszhangja.
Nem tudom Zsolt jó, házinél dolgozik, a városban fontos állásról beszélnek.
Emese megdöbbent:
Anyám, most már tényleg össze akarom.
Anyja kissé zavarban volt:
Miért lenne ez rossz? Látom, hogy jól vagytok egymással.
Emese nevetett. Ez csak anyának volt.
Zsolt egy hétre elutazott dolgozni. Emese olyan szomorú lett, hogy még magára is kiabált. Miklós telefonokkal és smsekkel zaklatta, először szégyenkezett, majd azt mondta, hogy kicsapja a falut, és a fiát is. Emese nevetve válaszolt.
Ahogy teltek az évek, a szülőhöz való visszatérés kérdése megoldhatatlannak tűnt, míg anyja felhívta: ha a hálás Emese nem jön vissza, akkor minden, ami vele történt, a menyasszony felelőssége lesz.
Az utolsó napok csendesebbek lettek, ami jó volt, de furcsa. Este Zsolt megérkezett, egy hatalmas géppel hozta Andrást, és újra meghívta őketet a vendéglátásra. Anyja jelentőségteljesen nézett Emesére, aki boldogságban szállt Zsoltra.
A grillezés közben egy autó megállt a ház előtt. Emese meglepődve látta, ahogy egy fiatal nő kiszalad, és Zsolthoz rohan.
Kedves, meddig rejtőzködöl? Elég a játék. Menjünk a városba.
Okcsi, miért vagy itt?
Emese mindent megértette: ez Zsolt volt leánykori felesége, immár csak felesleges. A nő Andrást kézbe vette, és óvatosan elvitte a ház felé, de egy taxival hirtelen megjelent Miklós és anyja.
Nézzétek csak! Itt jár a nő, de a férje…
Miért jöttetek?
Emese ajkait összeszorította, most már látta, mennyire kellemetlenek ezek az emberek.
Pihenj! Gyorsan hazra! A férfinak dolgozni kell, ő pedig csak tétlenkedik! Nem főz, nem takarít!
Mire gondolsz, a férfi munkába keveredett?
Anyóka mérges lett, de Miklós elkezdett beszélni:
Tudod, írok egy könyvet! Nem a gyárban dobálok anyagokat.
Tudod, Miklós… Régóta akartam mondani, hogy te egy átlagos bukó vagy, semmi sem vagy. Mit tettél a családodért? Pénzzel láttad el őket? Tanítottad a fiukat? Nem, csak a saját anyáddal ülök a nyakadon. Nem veszem vissza a dolgaidat! Vedd vissza, amit az elmúlt tíz évben vettél!
Emese a kapujához ment, és megdöbbent, amikor Zsolt ott állt, mosolygott.
Na, este van. Jól csináltad, ahogy válaszoltál.
Látták, ahogy Miklós anyja Oksanához ment, és hosszú ideig vitatkoztak, karjaikat lobogtatva.
A falu nem tartott ki Emesét. Miután Zsolttal leválasztották magukat, ő és András a városba költöztek, egy új férfival. A férfi ragaszkodott ahhoz, hogy Emese munkahelyet változtasson, mert egy nőt nem lehet gyárban dolgoztatni. Most Emese egy irodában dolgozik, papírokat átnéz. Kezdetben szégyenkezett, mert a fizetés alacsony, de Zsolt őszintén megdöbbent:
A fizetésed a fizetésed. Gombok és gombszekrények. A családot a férfi kell biztosítsa.
Miklós sem maradt egyedül sokáig. Oksanával házasodott, anyja pedig most két alvó szobát kell tartson a nyakán. Emese hallotta, hogy a férje gyorsan elhagyta a könyvet, és a gyárba ment.
Összességében minden, amit csinálunk, a jóhoz vezet. Egy helyen összeomlott, máshol újra felállt.
Nyomj egy lájkot, és hagyj véleményt a hozzászólásokban.
