Miért nem nyitod ki az ajtót? Nem akarom! És nem is fogom. A vendégeknek előre szólniuk kell, ha látogatóba jönnek, ráadásul nem turkálhatnak a fiókokban, a hűtőben vagy a szekrényekben. Hogyhogy nem fogod? Az én anyám! Hozzám jött! Hát akkor fogadd! De ne az én házamban.
Vikivel jobban kértek egymásba anyukámmal.
Tudod, ha most elkezdeném felsorolni, hogy miben jobbabb az exem nálad, mindkettőnknek szégyen lenne.
Bár magamban nem vagyok biztos vágott közbe gyorsan Anikó, dörzsölve a konyhaasztalt. Ha nektek annyira jó volt Vikivel, akkor miért szakítottál vele?
Viktor sértődötten elfordult és komor tekintettel nézett ki az ablakba.
Hát, te is tudod a történetet
Tudom. Akkor ne mesélj nekem a Vikikédről! vágta el Anikó. Különben én leszek a következő exed.
Anikó már komolyan fontolgatta a radikális lépéseket.
Viktorral majdnem egy éve ismerkedett meg egy közös társaságban. Ismerte azt a Vikit is, bár nem túl közelről. Ő hozta magával Viktort. Aztán pár hónap múlva eltűnt mindenhonnan.
Viktor egy alkalommal, italos állapotban, elmesélte, hogy azért szakított vele, mert rajtakapta egy megcsaláson. Még könnyet is ejtett.
Akkor Anikónak aranyosnak tűnt: egy férfi, aki nem fél kimutatni érzéseit, becsben tartja a szerelmet. Valami benne kattant, megérintette, és ösztönösen meg akarta simogatni, megvigasztalni.
Később rájött, hogy ez a valami valószínűleg az anyai ösztön volt, és nem a női érdeklődés. De akkor elég volt ahhoz, hogy közöttük kapcsolat alakuljon ki.
Szépen kezdődött. Viktor mindig eljött érte munka után, hazavitte, kedves üzeneteket küldött, és mindig érdeklődött, hogy felöltözött-e melegen. Anikó úgy érezte, hogy gondolt rá.
Akkor kezdett először aggódni, amikor az a Viki írt neki.
Szia. Hallom, hogy Viktorral jársz. Nyugodtan mondd, hogy nem az én dolgom, de vigyázz vele. Anyukájával ők egy elválaszthatatlan páros.
Anikó megjegyezte magának, de azt gondolta, hogy ez mind apróság. A szerelem túllép ilyen akadályokon. Végül is, ha egy nővel rosszul alakult, nem jelenti, hogy a másikkal is ugyanígy lesz.
Szia. Azt hiszem, ezt mi megoldjuk. De köszönöm, hogy szóltál. válaszolta Anikó.
Nem akarta tovább folytatni a beszélgetést. Nem akart rosszul viselkedni Viktorral szemben.
Viktor viszont egyáltalán nem törődött a kényelmével.
Amikor az anyja, Margit néni, először jött hozzájuk figyelmeztetés nélkül, Anikó majdnem nyugodtan fogadta.
Talán csak nem értik, milyen kényelmetlen ez. Végül is Margit biztosan aggódik a fiaért, és látni akarja, kivel él.
Anikó elküldte Viktort, hogy fogadja az anyját, gyorsan felöltözött, összecsapta a haját, és álmosan, karikás szemmel lépett ki, hogy megismerkedjen a leendő anyósával. Aki már éppen a nappali szekrény fiókjait böngészte.
Hát, minden összevissza mondta mosolyogva Margit néni. Aztán majd nem találjátok a zoknipárjaitokat. Anikó, reggelizzünk, és megtanítalak rendesen hajtogatni a ruhákat, hogy ne gyűrődjenek és ne veszítsenek.
A jó napot helyett. Anikó teljesen elveszett. Azt, hogy egy idegen ember ilyen természetesen turkál a fehérneműiben az ő házában, durvának érezte.
De durvasággal viszonozni a durvaságot a kapcsolat elején nem volt helyénvaló, ezért tűrte.
Jaj, kislány, milyen karikás a szemed! folytatta együttérzőn Margit néni. Uborkapólyát kellene tenned. Vagy inkább nézesd meg a vesédet. Nekem van egy barátnőm, aki
Anikó bólintott, mosolygott, és úgy tett, mintha nagyon érdekelnék a számára ismeretlen emberek betegségei. Közben csak arra vágyott, hogy visszabújjon az ágyba, hiszen még csak reggel nyolc volt. Hétvége volt, Anikó szándékosan későn feküdt le, hogy aludjon.
Álmélkodott.
Margit néni látogatása estig elhúzódott. Anikó egy tonna kritikát és hasznos tanácsot kapott arról, hogy hogyan kell locsolni a virágokat, tisztítani a kádat és polírozni a kanalakat.
Még gyakorolni is tudott. Kimerültnek, kiszorítottnak érezte magát. És ezalatt Viktor egyszer sem próbált segíteni, vagy jelezni az anyjának, hogy pihenni szeretnének.
Figyelj, a te anyukájad mindig ilyen aktív? kérdezte óvatosan Anikó lefekvés előtt.
Nem volt ellene a nagy családnak és a közeli kapcsolatoknak, de mégis szeretett volna egy kis távolságot.
Hát, igen. Miért? Csak barátkozni akar. vállat volt Viktor. Vikivel nála laktunk, jó volt. Most meg unatkozik egyedül.
Remélem, nem fogunk hárman élni sóhaj
