Kutyaiskola végzett mentőőre a buszban ugatott és a műszerfalhoz tapadt, mintha figyelmeztetni akarta volna a sofőrt – aztán a vezető is meglátta, mi történt…

Régen, egy budapesti autóbuszban történt ez a különös eset. A rendőrkutya hirtelen felugrott, és tiltakozóan ugatni kezdett, mintha figyelmeztetni akarná a sofőrt valamire és később a sofőr meg is látta…
A járaton utazott egy egyenruhás rendőr is, mellette, az első ülésen, nyugodtan ült hűséges társa, egy okos komondor. Az utasok már megszokták a kutyát, általában csendben figyelte az ablakon szaladó tájat, mintha élvezné a nyugodt utat.
De hirtelen, az út közepén, minden megváltozott.
A komondor füle hirtelen megmerevedett, tekintete feszült lett, mintha valami alig észrevehető, de veszélyes jelet érzett volna. Először halkan nyüszített, majd hirtelen felugrott, és a sofőrhöz rohant.
A rendőrkutya mancsait az irányítópultra támasztotta, orrát az üvegre szorította, és hangosan, rekedten kezdett ugatni. Az ugatás mély, riasztó volt, mintha sürgős figyelmet követelne. Vakarta a műszerfalat, majd az útra meredt, visszanézett a sofőrre, mintha mondani akarna valamit.
Az autóbuszvezető, egy negyvenöt év körüli férfi, először próbálta nem figyelni rá. A járat tele volt emberekkel nem kockáztathatta az életüket. Szorosan fogta a kormányt, nehogy elterelje a figyelmét a kutya furcsa viselkedése. De minél tovább tartott, annál kitartóbban ugatott a kutya, mellkassal nekitámaszkodva a kormánynak, és úgy tett, mintha kényszerítené a gazdáját, hogy az útra nézzen.
És akkor a sofőr is meglátta.
Istenem! kiáltott fel, és hirtelen fékezett.
Az autóbusz vicsorogva megállt. Az utasok előre lendültek, felkiáltottak az ijedtségtől, de a sofőr még csak hátra sem nézett. Minden figyelme az útra szegeződött, ahol…
Szörnyű kép tárult eléjük: hatalmas baleset. Több autó összeütközött, némelyik felborult, mások teljesen összetörtek. Az úton és a szélén sebesültek hevertek, néhányan próbáltak felkelni, mások fájdalomtól nyögtek. Füst szállt fel, és az égő gumi és benzin szaga terjengt.
A sofőr rájött: még néhány másodperc, és ők is részei lettek volna a tragédiának. Százak élete gyerekeké, öregeké veszélybe kerülhetett volna.
És mindezt a kutya érezte meg először. Ha nincs annak az éles hallása, az ösztöne, a kétségbeesett ugatása az autóbusz is belerohanthattak volna a torz autóvázak közé.
Az utasok belül lassan felfogták, hogy épp megmenekültek egy katasztrófától. Mindenki a komondorra nézett, aki még mindig figyelmesen állt az üveg előtt, az útra szegezett szemmel.
A rendőr, a kutya gazdája, megveregette a nyakát, és halkan mondta:
Ügyes vagy, öregem. Megmentetted az életünket.