Egyszer három nő állt a piacon egy almaasztalnál.
Az első sóhajtott:
— Nézzétek, milyen kicsik és horzsoltan! És az áruk, mintha aranyból lennének! Már semmi jó nincs a világon… Minden csak rosszabb lesz.
A másik mosolyogva válaszolt:
— Én viszont azt látom, hogy az idei termés igazi ajándék. Az időjárás sem volt kedvező, mégis az almák zamatosak, ha nem is tökéletesek. A termelők mindent megtettek.
A harmadik szó nélkül elővette a pénztárcáját:
— Otthon beteg unokám vár. Imádja a sült almát. Nem érdekli, hogyan néznek ki, csak szeretettel készüljenek el.
🔹 Tanulság:
Mindannyian a saját történetünk szemszögéből látjuk a világot.
Valakinek ez csak pocsék alma.
Valakinek esély, hogy segítsen valakin.
Másnak pedig mód, hogy szeretettel gondoskodjon.
Mielőtt ítélkezünk, gondolkodjunk el azon, milyen szívünk melyik zugából nézünk a dolgokra.







