Nemrégiben álmodtam, hogy egy ködös, málnaszínű hajnalban találkoztam régi barátnőmmel, Virággal. Az ő története, amit kavargó Dunán úszó gesztenyék között mesélt, furcsa bizalmat keltett bennem. Virág élete mintha egy hullámvasút lett volna: egyszer fenn, másszor lent, mindig váratlan fordulatokkal. Négy gyermeke van: a legnagyobb, Ákos, 22 éves, aztán a 15 éves ikrek, Lilla és Panna, valamint a kicsi, ötéves Boglárka. Mindannyiukat más apától szülte, három különböző házasságból, mintha csak Budapest utcáin talált volna apákat a szélben.
Első férje, László, a bűvös pálinka rabja volt, és Virág szíve a vörös pesti téglafalak között lassan megfeneklett. Mikor László már semmit sem akart a józanságtól, Virág elvált tőle. Második házassága Puskás Imrével maga volt az üröm: Imre és édesanyja társaságában inkább kihasználta őt, minthogyértékes családot építettek volna. Virág ekkor 33 évesen egy hatalmas multinál dolgozott telefonos ügyfélszolgálaton, az élete tele volt ideges szélviharral.
Ahogy telt az idő, László letette végül a pálinkásüveget, s megjavult köztük a kapcsolat. Engedte Ákost látogatni, s némi forintot is küldött. De Imre egyszer csak elsodródott a HÉV egyik állomásánál hunyt el a nyoma , és az ikrekhez sosem tért vissza. Virág addig is próbált kapcsolatba bonyolódni más férfiakkal, de egyikükkel sem szőtte össze tartósan az álmait. Hasonlóan álomszerűen ismerte meg új férjét, Benőt, akivel először egy furcsa, fényposztos közösségi oldalon kezdtek el beszélgetni.
Decemberi hóesésben Virág nyaralni indult a Balatonhoz ami igazából Benő szülővárosa volt , ahol a parti nádas susogásában első pillantásra egymásba estek. Éjszakákat töltöttek együtt, homokból harangokat formáltak. Nem sokkal később Virág odaköltözött Benőhöz, Lilla és Panna pedig abban a városban jártak iskolába. Csakhogy ez a kapcsolat is szertefoszlott, Benő úgy érezte, a házasság és a költözés túl nagy teher. Mégis, Virág ott maradt megszerette azt a furcsa, balatoni levegőt. Ákos pedig úgy döntött, apjával marad, Virág pedig szívfájdalom nélkül engedte.
Hogy ne unatkozzon, Virág regisztrált egy randevúkat ígérő internetes oldalon, s ott különféle férfiak színes forgatagával ismerkedett. Komoly kötődést nem keresett, csak belecsöppent a pillanat mulandó örömeibe. Egyik ilyen nap találkozott Péterrel, aki nála egy évvel fiatalabb volt, s még sosem hagyta el a szegedi Tisza-partot, ahol született. Rögtön egymásra hangolódtak, és tíz hónappal később már össze is házasodtak egy lágy tavaszi esőben. Péternek nem volt gyermeke, és Virág világra hozta közös kislányukat, Rékát. Ma már saját házuk, nagy kertjük és aprócska majorságuk van, ahol a baromfik között futkározik a család boldogan, mintha mindig is egymásnak lettek volna teremtve.
Virág szürreális történetét hallgatva ráébredtem: sosem szabad feladni, mindig gondot kell fordítani önmagadra. Szeresd azt, aki vagy, hisz az élet legfurcsább pillanatai adhatják meg a valódi, tiszta örömöt egy péksütemény illatában, vagy ahogyan a Dunán visszaverődnek a nap sugarai. Nem a férfiak vagy a házasság hajszolása számít, hanem hogy sosem engeded, hogy a bánat végleg beköltözzön a szívedbe. A gyerekek nem akadály, hanem ajándék: mindig lesz, aki így is, úgy is, minden körülmények között szeretni fog. Szeresd magad és a világ veled álmodik majd tovább!
