Hálátlan meny
– Na tessék, már megint úgy vágod a képet, mintha citromba harapnál! – mondta elégedetlenül Bretka Valéria. – Meg se tudsz köszönni semmit, csak fintorogsz!
Nóri alig tudta visszatartani magát, hogy ne válaszoljon vissza az anyósának. Mennyire elege van abból, hogy Béla anyukája mindig beavatkozik a családi ügyeikbe a “jó szándékú” tetteivel.
Ma is behozott egy macskát a házba, pedig senki sem kérte. Az történt, hogy pár napja megjelentek náluk a csótányok az új szomszédok miatt. Azok most költöztek be, rendet raktak a lakásukban, amelyben régóta senki sem lakott. Rájuk történt a hívatlan vendégek elleni védekezés, de véletlenül Nóriékhoz néztek be, amiről Béla mesélt anyjának. De mi köze ennek a macskához?
– A csótányok nem egerek, nincs szükségünk macskára!
– Hogyhogy nincs? Mindenki tudja, hogy a macskák elkapják a csótányokat! – jelentette ki biztosan az anyós.
– Egész életemben macskák között éltem, de még soha nem láttam, hogy csótányokat ettek volna – válaszolta a meny, fejét csóválva. – És nem is ez a lényeg. Elfelejted, hogy Bélának allergiája van a macskaszőrre!
– Egy kis ideig ki fogja bírni emiatt!
– Nem, Valéria, a macskát vissza fogod vinni oda, ahonnan hoztad. Ha akartunk volna kisállatot, magunk döntöttünk volna róla! – zárta le Nóri a vitát.
– Ezt nem te döntöd el! Hamarosan hazaér Béla, majd ő megítéli a dolgot.
Fél óra múlva Béla hazatért a munkából. Ezalatt az anyósa végig futkosott a macskával a csótányokat keresve, pedig Nóri már előző nap mindet eltávolította, csapdákat is állított fel, hogy biztosan ne telepedjenek le.
Egyet sem talált Valéria, de próbálta meggyőzni magát és a menyét, hogy csak elbújtak, de éjjel ki fognak jönni. Akkor fog majd jól jönni a Cili névre keresztelt macska…
Béla először nem észlelte az új lakót. Lehúzta a kabátját és a fürdőszobába ment kezet mosni, amikor megcsúszott valami nedvesen.
– Nóra, öntöttél valamit a fürdőszobában? – kiáltotta, miközben vizet folyatott.
A felesége berohant hozzá. Amikor meglátta a tócsát, rögtön rájött, ki okozta.
– Nem, az a te anyád volt!
– Micsoda? – nevetett Béla. – Hiszen a WC itt van mellette!
– Van őneki új módja, hogy megkeserítse az életünket! – panaszkodott a felesége.
– Megint mi történt?
– Majd ő elmeséli neked, de jobb ha leveszed és elégeted a zoknidat!
– Elégetni?
Béla értetlenül nézett a feleségére. Megmosta a kezét, majd levette az egyik zoknit és beleszimatolt. Az illat ismerős volt, de… fúj!
Törölközőt vetett a pocsolyára, megmosta a kezét és lábát, majd a konyhába ment. Anyja ott ült és a szürke macskát simogatta, aminek mogorva képe volt.
– Anya?
– Fiam, mindjárt elmondom az egészet! Emlékszel, meséltél a csótányokról? Nos, Cili elkapja majd mindet! Garantálom!
Béla hallgatta anyját, miközben tüsszentett, aztán ismét és még egyszer.
– Nos igen, de míg Cili eszi majd a csótányokat, te meghalsz az allergiától! – mondta gúnyosan Nóri. – Nem véletlen, hogy nincsenek állataink!
– Semmi baj, kibírja! – háborodott fel ismét az anyós.
Béla még egyszer és még egyszer tüsszentett, végül nem bírta tovább.
– Anya, vidd el innét a macskát! Gyorsan!
– De Béla, mi lesz a csótányokkal?
– Mondtam, vidd el! Gyorsan!
Valéria dühösen csettintett és elment az bejárati ajtóhoz. Kiengedte a macskát a lépcsőházba, majd visszatért a konyhába.
– Na, akkor később ne panaszkodjatok, ha több lesz a csótány, mint a por a lakásban!
– Nálunk nincs por! – jegyezte meg Nóri.
– Te inkább hallgass! Egyáltalán nem értékeled a segítségemet! – mondta sértődötten az anyós.
– Hol vetted azt a macskát? El fog keveredni! Látszik, hogy benti!
– Jaj, az lépcsőház előtt ült! – válaszolta elégedetlenkedve Valéria. – Csak kölcsönvettem…
Nóri nem válaszolt, bár belül nagyon mérges volt. Ez tipikus az anyósára. Fogjon egy idegen macskát és hozza el a fia házába. Különc nő, ha nem mondhatjuk, hogy teljesen őrült.
– Anya, talán elég volt már a segítségedből? – kérdezte Béla.
Nóri már sokszor panaszkodott a férjének az anyjára. Az anyósának csak tehetsége van az emberek kihozatalára a béketűrésből. Nem is olyan régen elutaztak egy hétvégére vidékre, és az anyja meglátogatta őket, hogy leolvassza és kitisztítsa a hűtőt. Mintha a meny nem tenné rendbe időnként, mintha valakinek muszáj lenne. Csak elfelejtette, hogy no-frost rendszerű hűtőjük van, aminek erre nincs szüksége.
A hűtőt tehát kikapcsolta, majd tévézni kezdett. Az összes fiókot kipakolta, hogy gyorsabban olvadjon.
Nézte ő a tévét, majd kicsit elaludt. Felébredt a férje hívására, aki megkérte, hogy készítsen vacsorára lángost. Nos, úgy gondolta, a hűtő várhat. Elment a férjéhez, elkészítette a lángost, és annyira kifáradt, hogy másnapra tervezte a fia lakásába való visszatérést.
Béla és Nóri pár órával korábban érkezett, mint tervezték. Az anyós nem érte el, hogy a tervét befejezze. Reggel még fejfájása is volt a balszerencsére. Szóval beléptek a lakásba, és rettenetesen büdös volt. Az egész éjszaka tönkrement az étel.
A legnagyobb fájdalmuk, hogy nemrég Nóri anyja látogatta meg őket, és hozott két kiló vörös kaviárt. Olyat nem tudnak egyszerre elfogyasztani, úgyhogy fagyasztásra került. Többet ér, mintha tönkremenne. Ráadásul Kun Anna szerint a fagyasztás nem árt, mert náluk is így tárolják.
Nóri Sakhalinról származik. A szülei még mindig ott élnek, így gyakran hoznak különféle kincseként étkeket. És most köszönhetően Valériának, mínusz két kiló kaviár, mínusz három füstölt pelengas és még hat fagyasztott süllő. Minden elvesztegetve!
Nóri majdnem elsírta magát, amikor rájött, hogy az anyósával csak veszteségek történnek. Az anyja annyira próbálkozott, hozott dolgokat, és most nézd!
Persze Valéria ezer és egy kifogást talált magának. Bocsánatot sem kért. Igaz, az eset után Béla kikérte maguknak a kulcsokat a lakásukhoz, de ez nem akadályozta meg az anyóst abban, hogy folytassa “jótékony” cselekedeteit.
Most már mindent nyíltan tett. Egyszer vett egy nagy akciós heringet a boltban. Béla nagyon szerette, megette majdnem az egészet. Nóri csak később nézte meg a lejárati dátumot, és az már rég lejárt. Remélték, hogy nincs semmi baj, de sajnos Bélának három napig láza volt, egy alkalommal még mentőt is hívtak.
Pár hete az anyósuk kérte őket, hogy hadd menjen be zuhanyozni. Náluk kikapcsolták a meleg vizet, és szeretett volna normálisan megfürödni a kádban. Béla éppen nemrég szerelt be egy vízmelegítőt. Természetesen beengedték. Ki gondolta volna, hogy ez a finnyás asszony saját tisztítószert hoz magával, valamiféle maró szert.
Lényeg az, hogy bezárkózott és úgy döntött, hogy megtisztítja a kádat fürdés előtt. Először nem vette észre, hogy valami nem stimmel. Később úgy döntött, hogy nem vallja be. Azt mondta, hogy nem ő a hibás, de Nóri rögtön rájött, ki rontotta el az akrilkádat.
– Miért piszkáltad? – kérdezte felháborodottan a meny. – Éppen most mostam ki előttetek!
– Jaj, tudom én, hogy takarítasz! Csak szétkened a koszt!
Béla is csalódott volt, de nem fogja az anyját kényszeríteni, hogy újat vegyen? Így aztán ideiglenesen egy torzított káddal éltek, várták a fizetést, hogy újat vehessenek. Most még jönnek a csótányok, majd a macska. Nórinak végképp elege volt.
– Valéria, mi lenne, ha többé nem segítene? – kérdezte komolyan. – Béla és én már nem vagyunk gyerekek. Nagyon jól tudjuk, mit és hogyan kell csinálni!
– Na, mondom én! Hálátlan menyem van! Imádkoznod kellene értem! De csak a képedet vágod!
– Miért imádkozni? A két kiló vörös kaviárért, amit a WC-be kellett dobni? Az akrilkádért, amit barbarizmusoddal tönkretéve? A heringért, amivel megmérgezted a fiadat? És ez még messze nem minden tettetek! Nem elég már?
– Talán most már ne is látogassak meg titeket? – kérdezte sértődötten az anyós.
– Egyébként nem rossz ötlet. Talán inkább mi látogatunk meg téged?
– Igen, anya, nekem is tetszik ez az ötlet!
– És te is így gondolod? – nézett Valéria a fiára. – Aha, fiam! Ezt nem vártam tőled! Nos, már egy lépést sem teszek a ti házatokban többé!
Az anyós dühösen felkerekedett és az előszobába sietett. Titkon remélte, hogy visszatartják majd, talán még bocsánatot is kérnek tőle, de senki nem ment utána elkísérni.
Amikor becsukódott mögötte az ajtó, a házaspár csak megkönnyebbülten sóhajtott. Béla egész este tüsszögött, találtak még egy tócsát az ágy alatt a hálószobában, Nórinak nagytakarítást kellett tartania, hogy az összes szőrt eltakarítsa a lakásból, de az anyós megsértődött rájuk. Hát, hadd sértődjön. A lényeg, hogy otthon tegye.
