Ha ellenkezel, a fiam kidob az utcára! jelentette ki a anyós, elfelejtve, hogy kinek a lakásában van.
Zsófika, készíts káposztás pitét holnapra vacsorára! jelentette ki Tóthné, belépve a konyhába és leülve az asztalhoz. Rég ettem rendes süteményt, te meg mindig valami furcsaságot főzöl.
Zsófia elfordult a tűzhelytől, ahol a vacsorára való húsgombócokat sütötte. Az anyósa a szokásos elégedetlen arckifejezéssel ült, közben a megszokott bordó pulóverét igazgatta.
Allergiás vagyok a káposztára, Tóthné válaszolta nyugodtan Zsófia, miközben megfordított egy húsgombócot. Nem fogom elkészíteni.
Hogyhogy nem fogod? élesedett meg az anyósa hangja. Megkértem, és te visszautasítasz? Ki képzeled magad, hogy így beszélsz velem? Az én időmben a menyek tisztelték az időseket!
Ez nem a tiszteletről szól mondta Zsófia, miközben áthelyezte a serpenyőt egy másik tűzhelyre. Ha káposztát főzök, allergiás rohamot kapok. Ha ennyire szeretnéd, készítsd el te.
Hogy én készítsem el? Tóthné felugrott a székről. Nem vagyok a szolgálód! Te vagy a háziasszony, főzz, amit mondok! Az allergiád csak ürügy. Lustaságból nem akarsz tésztával bajlódni!
Tóthné, mitől lenne lustaság? fordult felé Zsófia. Minden nap főzök, takarítok, mosok. De káposztás pitét nem, mert fizikailag nem vagyok rá képes!
Nem tudod, vagy nem akarod? lépett közelebb az anyós, szűkítve a szemét. Azt hiszed, csak mert a fiam feleségül vett, te irányíthatsz? Majd meglátjuk, ki az úr a házban!
A hallban csörögtek a kulcsok Gábor hazaérkezett. Tóthné arcán azonnal szenvedő kifejezés jelent meg.
Gábor, fiam rohant oda hozzá. Jól jöttél. A feleséged teljesen elszemtelenedett! Megkértem, hogy süssön egy pitét, és visszapofázik, nem hajlandó!
Gábor levetette a kabátját és fáradtan nézett a feleségére, aki feszült arccal állt a tűzhely mellett.
Zsófi, mi történik? kérdezte, miközben a kabátját a szekrénybe akasztotta. Miért utasítod vissza anyukámat?
Allergiás vagyok a káposztára, Gábor válaszolta halkan Zsófia. Már elmagyaráztam Tóthnénak.
Allergia? Milyen allergia? Gábor legyintett. Anyu, ne aggódj. Zsófi holnap elkészíti a pitét. Igaz, drágám?
Zsófia nézett a férjére, majd az anyósára, aki győzedelmesen mosolygott. Szívében fájdalmasan összeszorult a sértődés.
Nem, nem fogom elkészíteni mondta határozottan, levetette a kötényét és az ajtó felé indult. Vacsorázzatok egyedül.
A hálószobába ment és becsukta maga után az ajtót. A falon át tompán hallatszottak a hangok Gábor és az anyja nyugodtan vacsorázott, közben valami hétköznapi dolgokról beszélgettek. Mintha mi sem történt volna. Mintha a felesége nem is ment volna el feldúltan, hanem egyszerűen eltűnt volna a levegőben.
Reggel Zsófia korábban kelt, mint szokott. Tóthné még aludt a ház szokatlanul csendes volt. Gábor a konyhaasztalnál ült egy csésze kávéval, közben a telefonján böngészte a híreket.
Gábor, beszélnünk kell ült le vele szemben Zsófia, összekulcsolt kezekkel. Komolyan.
Felnézett a képernyőről, összeráncolva a homlokát.
Miről?
Anyukádról vett egy nagy levegőt Zsófia. Elegem van a folytonos ugatásból. Tóthné mindent kritizál hogy főzök, hogy takarítok, hogy öltözöm. Elegem van abból, hogy engedelmeskednem kell neki a saját a mi otthonunkban.
Zsófi, mit beszélsz? tette le a telefonját Gábor. Anyu normálisan viselkedik. Csak vannak szokásai.
Szokásai? élesedett meg Zsófia hangja. Így hívod, hogy felnőtt embereket irányítson? Gábor, lehet, hogy ideje lenne anyukádnak egy albérletet keresni? Hogy külön éljen? Még fiatalok vagyunk szükségünk van a saját térünkre.
Gábor rácsapott a csészéjére.
Azt javaslod, hogy az anyámat az utcára dobjuk? fém hangja metsző hangot kapott. Ő kért, hogy velünk éljen, te meg ki akarod tenni?
Nem ezt mondtam nyúlt felé Zsófia, de ő elhárította. Csak egy külön helyet. Segíthetnénk a lakbérben
Nekem ez nem tetszik állt fel Gábor és munkához készülődött. Anyu senkit sem zavar. Sőt, segít a háztartásban főz, takarít.
Mikor főz? állt fel Zsófia is. Gábor, nyisd ki a szemed! Dolgozom, hazajövök, főzök, takarítok, mosok. Anyukád meg csak kritizál!
Elég! vágott közbe Gábor, felvéve a kabátját. Többet nem akarom hallani. Anyu velünk marad. Pont.
Az ajtó csattanva becsukódott mögötte. Zsófia egyedül maradt a konyhában, a férje befej
