– Ha tudnád, mivel foglalkozik a budapesti kistestvérem, talán egyáltalán nem említeném őt. S még inkább nem dicsekednékMégis, amikor a Duna partján láttam, amint titokzatos mosollyal szőtte a csillogó fényeket a hajában, rájöttem, hogy az ő titkai sokkal mélyebbek, mint gondoltam.

A lányom milyen zseni! dicsekedett Júlia a szomszédoknak. A félévnek minden ötöst kapott! Ráadásul még melózni is tud, nálunk egy fillért sem vesz el!
Irigylak én is, Júlia! A gyerekeim csak pénzt kérnek, panaszkodott a szomszédasszony, és tanulni sem akarnak. Réka azt mondja, hogy a főiskola után azonnal házasságba menekül, mint a galamb a napfénybe, és a férj fogja gondozni. A fiú áhh! a nő felkarolta a kezét, szomorúan szemlélve saját kicsinyét. De a te Zsófiád okos, megpróbál önállóan élni.

Hát igen, suttogta magában Mihály, miközben egy lépést a pletykálóik mögé tett. A fiú szívesen hazafelé ment volna, de édesanyja még nem látogatott el minden bolthoz. Ha a apa a munkahelyen van, akkor a mai nap büszke táscazáró címét is ő viseli. Ha tudnád, mivel foglalkozik a húga a fővárosban, talán már nem is említenéd. És annál inkább ne dicsekedj!

Mondtál valamit? nézett elutasítóan Júlia a morgó fiúra. Nem bírt egy öt percig várni? A hölgy még nem mesélte el minden részletet.

Így van, édesanyám, felelte Mihály. Holnap bemutatót kell készítenem, s egy írásrészletet is meg kell írnunk. Talán legközelebb máskor dicsekedhetsz? Válaszolt nyugodtan a fiú.

Mit mondasz, apám! Nem engeditek, hogy beszéljek! Rendben, menjünk

Mihály csak vállat vonott, miközben a szomszédok könnyedén elmosolyodtak. Már nem érezték örömnek, hogy a szerető anya szemébe ragyogtak. Júlia csak a lányáról mesélt, úgy, mintha Zsófia a megtestesült ideál lenne, akire mindenki fel kellene törekednie.

Ám csak ő tudta az igazságot. Tudta, de hallgatott. Nem akarta, hogy anyja aggódjon

***

Itt lakik-e Anasztázia Molnár? a hölgy leereszkedő tekintete felborította Júliát, miközben mögötte két férfi állt, és nem növelte a nyugalmat.

A lányom most Budapesten él. Egyetemen tanul, válaszolta büszkén a nő. Mit szeretne tőlünk?

Egyetemen? Zsófia? Komolyan? a vendég gúnyosan nevetett. Már az első félév után eltévedt onnan. Egyetlen vizsgát sem tudott letenni, de ez sem meglepő, hiszen a lány sosem jár órára, csak férfiakat keres.

Hogy merészelsz a lányommal beszélni? Perrel fenyegetlek a rágalmazásért! Júlia megzavartan elhallgatta magát, miközben a szomszédos ajtó mögül zajok szűrődtek ki. Meghívni ezt a gőgös nőt a lakásba annyit jelentene, mintha elismerné, hogy igazat mond. Vagy csak csendben maradni? Mit szólna, ha azt mondaná, hogy az emberek nem törődnek az igazsággal vagy hazugsággal, csak pletykálnak.

Menjenek be, füllel a saját fia tartotta vissza a bizonytalan nőt. Nincs értelme a pletykáknak. Anyám, engedd őket.

De, Mihály!

Engedj be.

A fiú most tizenhat évesnek tűnt, mégis komolyabb volt, mint a korának. Egy kis szusszanás is megakadályozta, hogy teljesen nyugodt legyen. Mihály kísérte be a vendégeket a szobába, gesztusával jelölve a kanapét. A hölgy leült a távolabbi fotelékre, a férfiak állva maradtak.

Mihály! Hogyan hívod be őket a házba! Hallottad volna, mit mondott Zsófiáról!

Hallottam. Ezért engedtem be, vágott vissza a fiú anyjától. Amíg az apa úton van, most ő tölti be a családfej felelősségét. Meg kell próbálnia minimalizálni a kárt!

Mit

Talán te jobban ismered a húgomat, gúnyosan nyújtotta a nő. Tudod, hol lehet?

Budapesten itt nincs hazudni. Nem él egy kollégiumi szobában, görnyedt Mihály. Egy kiadó lakásban, amit a férje fizet. De a címét nem tudom. Viszont tudom, hogy a férfi húsz évvel idősebb a lánynál, három felnőtt gyermekkel, és óriási vagyont halmozott fel.

A férfit hívják Gergely?

Hadd sejtsem, hogy te vagy a felesége? Mihály belül izgatottan szorította a lapockáját. Hová keveredett a nem túl okos húga? Miért keresik őt itt?

Hála Istennek, nem. Én vagyok a húga, és már elegem lett testvérem bolondból, válaszolt a nő hideg mosollyal. Gergelynek csodás felesége van, egy közös üzleti partnerünk lányával. A férfi mellett más nők jelenléte nagyon felbosszantja. Ezt a válásban majd levezeti.

És ezt nem lehet megengedni, igaz?

Okos fiú vagy, morgott a hölgy. Van egy elképzelésed, hol lehet most a csintalan húgod?

Nekem nincs, de a barátnője tudhatja. Fel tudom venni vele a kapcsolatot, de előbb szeretném tudni a terveidet. Van egy testvérem, tudod.

Mihály, mit jelent mindez? Ki ez a Gergely? Melyik kiadó lakás? Mi történt a lányommal? Júlia arca megváltozott a hallottaktól. Mihály rohant a fürdőszobába, ahol anyja a tablettáit tartotta.

Hívjunk mentőt? úgy tűnt, a hölgy kissé bűntudattal beszélt.

Mihály hátralépett. Természetesen hívták a mentőt, miközben a tablettákért futott. Nóra Viktória, a legkedvesebb hölgy, azt ígérte, hogy öt perc alatt megérkezik. Valahol a közelben biztosan ott volt.

Mihály Honnan tudsz mindent? kérdezte Júlia hitetlenkedve. A lányához viszonyuló szeretet Hogyan éljen ezzel tovább?

Amikor Zsófia utoljára jelentkezett, a telefona elromlott, emlékszel? Akkor kölcsönkért tőlem egy laptopot, hogy a barátnőjével beszélhessen. Nem tudott kijönni a profilból. Átnéztem az üzeneteit, egy kicsit megdöbbentem, és közvetlenül megkérdeztem. Nem tagadta, csak azt kérte, ne mondd el anyunak.

Mihály őszintén aggódott anyja miatt. Ő egy jó, kedves ember, de egyetlen hibája, hogy szereti dicsekedni a gyerekei sikereiről. Ő is pirosra pirul, amikor az anyja mindenkinek bemondja, milyen díjakat és okleveleket szerezt.

Később, mikor Júliát ágyba fektették a szakemberek, Mihály visszatért a vendégekhez. Kíváncsi volt a nő terveire a húga ügyében.

Mit akarsz tenni?

Semmit különöset. Pénzt adok, és bemutatlak néhány egyedülálló embernek. Ha okos, könnyebben talált majd férjet.

Rendben, most csinálom, sóhajtott a fiú, előre látva, hogy a beszélgetés nem lesz kellemes. A barátnője, Natália, szemtelen és ártalmas volt. Ki kellett ugrani a helyzetből. Most épp egy alkalom nyílt meg sikeres félév lezárása. Lehet, hogy a testvér ajándékot akar adni? De a távolság miatt csak futársegítség jöhet.

Íme, itt a papír, nyújtotta Mihály a vendégeknek. Remélem, betartjátok a szavat.

Megteszem, ne aggódj.

Miközben elhagyta a lakást, a nő hangosan, a szomszédokat hallgató fülnek szántan kiáltotta:

Elnézést, hogy felzaklatottam, de más mód nincs, hogy beszéljünk felesleges fülek nélkül. Remélem, semmiféle rossz pletyka nem terjed tovább. Ha kell, személyesen bocsánatot kérek Zsófiától. De hiszem, hogy itt jó emberek élnek, és nem fognak pletykálni.

A hírek eljutottak, de lankóak maradtak. Júlia azonnal megcenzúrázta őket, és kérte, hogy ne nevezzenék meg a lányát a nyílt szájával. Ettől kezdve kevesebbet dicsekedett, és ritkábban hagyta el a házat.

Mihály a apával beszélt, és közösen hozták a döntést: költöznek. Júlia szégyellte magát, hogy a szomszédok szeme elé felfedte a hazugságait.

Egy nap, amikor a nap beborította a várost, a család elpakolt. Ahogy Mihály elmondta a kíváncsi szomszédoknak, Budapestre mennek, közelebb Zsófiához. Ott jó orvosok vannak, és anyja most már rosszul hallotta a saját szívének dobogását.

Zsófia már nem jött vissza, sikeresen házasságba ment, és teljesen elfelejtette a családot

Puszi és gondolatok a kommentekben!

Rate article
News 24 Justall
– Ha tudnád, mivel foglalkozik a budapesti kistestvérem, talán egyáltalán nem említeném őt. S még inkább nem dicsekednékMégis, amikor a Duna partján láttam, amint titokzatos mosollyal szőtte a csillogó fényeket a hajában, rájöttem, hogy az ő titkai sokkal mélyebbek, mint gondoltam.