Egy fiatal nő, akinek saját lakása van, álmodik a házasságról…
„Na tessék, még egyet férjhez adtak. Egy boldog ember lett több. Legyenek együtt aranylakodalomig!” – mondta Rékaine, a könyvelőség vezetője, aki nemcsak pozíciójában, hanem életkorában is a legidőbb a csapatban, miközben felemelte a pezsgős poharát.
„Miért ilyen szerények? Legyenek gyémántlakodalomig!” – tette hozzá vidáman a szófosztott Tímea.
„Csak ne veszítsenek el a házasságban” – sóhajtott szomorúan Piri néni, a takarító, aki az ajtóban álldogált. – „Manapság megházasodik az ember, egy év múlva meg ittas. Jaj, lányok, miért nem maradtok egyedül?”
„Piri néni, menne már…” – legyintett felé dühösen Tímea. – „Ha önnek nem volt szerencséje a férjével, az nem jelenti, hogy másnak se kellene férjhez mennie. A mi Lilitünknek szerencséje volt. Szép, autós, és perspektívás. Ne hallgass senkire, Lili, légy boldog!” – Tímea pezsgőspohárral köszöntötte.
Lili egy hetes szabadságról tért vissza az esküvője alkalmából. Hozott cukorkát és pezsgőt, hogy a könyvelőnőkkel megünnepelje a házasságát. Mosolygott és ragyogott, mint a kifényesített samovar, de egy kicsit ideges is volt. Persze szólt az újdonsült férjének, hogy egy órával később ér haza, mert meg kell koccintani a kolléganőkkel. De már a harmadik órája tartott a mulatság, a hozott pezsgőt rég kifogyasztották, elrohantak a boltba egy újabb adagért, és úgy tűnt, a társaságnak nincs kedve hazamenni. A férje üzeneteket küldött, kérdezte, mikor jön haza a felesége, hogy hiányzik, és ha kell, eljön értük.
„Na jó, lányok, bulizzatok. Kitakarítjátok az asztalt, reggel majd én elmosogatok helyetek” – mondta Piri néni.
„Menjen haza, Piri néni, ne aggódjon, mindent elrendezünk” – ígérte Rékaine. – „Lányok, igyunk még egy utolsóat. Ideje hazamenni. Már csak Soninak kell férjhez mennie, akkor lesz teljes a készlet.”
„Igaz, Sonia, miért maradsz így egyedül? Szép vagy, van lakásod. Senki sem tetszik, vagy herceget vársz?” – kapta fel az ittas Tímea.
„Mi köze van a lakáshoz?” – kérdezte Sonia.
„Hogyhogy mi köze? Hány éves vagy? A te korodban nekem már két gyerekem volt, és még Istike is iskolába járt. Volt minden a férjemmel. Párszor már a válásig fajult. De én mondtam neki, ha megszülte a gyerekeket, akkor nevelje fel őket, aztán csináljon, amit akar. Így most itt van, ahol van.” – Tímea ökölbe szorított kezével jelezte.
„Miért házasodnak az emberek? Szenvedélyből vagy véletlenből. A szenvedély hamar elmúlik, utána jönnek a szürke hétköznapok. A gyerekekről nem is beszélve. Az álmatlan éjszakák miatt feszült lesz az ember, veszekedések, mindenféle. És egyik nap már válnak is.
Ha a férfi rendes, otthagyja a lakást a feleségének és a gyerekeknek, ő meg a szabadságát élvezi egy albérletben vagy egy kollégiumban. De nem sokáig. Minden barátja házas, hovaDe aztán, ahogy a férfi mosolyogva odanyújtotta neki a virágot, Sonia rájött, hogy a sors néha a legváratlanabb pillanatban hozza el az igazit.
