Bocsánat, hogy ilyen sokáig…
Már régóta nem volt otthon Bence. Az első két évben, mikor egy másik városban tanult az egyetemen, még hazajött a szünetekben. Az anyja persze megetette, mint a hízó disznót, mindenfélét főzött neki, amit szeretett. Miután jól lakkolt, három-négy nap múlva már unatkozni kezdett. A barátai szétszéledtek, semmi sem történt.
A város kicsi volt, minden fáját ismerte, pár óra alatt bejárta az egészet. Miután kialudta magát és még egy hetet untatott magával, már vágyakozott vissza a nagyvárosba.
Az anyja könyörgött, hogy maradjon még egy kicsit, de Bence kitalált valami ürügyet, könnyű szívvel elköszönt. A forgalmas, zajos nagyváros csábította. Ott nem hal meg unalomban, ott mindig van program. Már barátokra is szert tett. Mit kezdjen itt? Unalmas és lapos, mint a béka háta.
A harmadik évben elvállalt egy állást egy gyorsétteremben. Este dolgozott, zárásig, épp a legnagyobb forgalomban. Tetszett neki ez az élet. A pénz se volt utolsó. Nem lehetett megélni az ösztöndíjból. Büszkén elutasította anyja segítségét. Az anyja hívogatta, könyörgött, hogy legalább karácsonyra jöjjön haza. Megmondta, hogy jön, bár az étteremben épp akkor kezdődött a legnagyobb rohanás.
A szünet után visszakezdődött az egyetem. A hazautazást nyári szünetre halasztotta. De amint nyár lett, teljes munkaidőbe állt. Az élet a nagyvárosban forrott, az idő úgy repült, észre sem vette. Máris a kezében volt a diploma. Napokig ünnepeltek a csapattal, ki tudja, mikor találkoznak újra?
Aztán egy barátja felvetette, hogy menjenek Törökországba dolgozni.
– Gyere velem! Mindenben megfelelsz. De most azonnal döntened kell. Siessük, mert le kell adni a papírokat. A srác, akivel eredetileg mentem volna, visszalépett. A barátnője teherbe esett, úgyhogy összeházasodnak. Szóval, ha vállalod, nem fogod megbánni. Egy éves szerződés. Az angolt tudod, a törököt meg megtanulod.
Amíg fiatalok, lássuk a világot. Később munkába állunk, megházasodunk, jönnek a gyerekek, és évente egyszer utazunk ki egy hétre. Amíg fiatal vagy, táncolj, fiú – énekelte hamisan a barátja.
Bence beleegyezett. Össze-vissza futkározás kezdődött az orvosoknál, papírokkal. Az utolsó pillanatban felhívta az anyját. Bűntudatosan megígérte, hogy egy év múlva visszajön és biztosan hazalátogat.
– Hogy lehet ez, fiam? Egy egész évre elmész?! Legalább egy napra jöjjél haza. Már elfogytam, hogy hogyan nézel ki – könyörgött az anyja.
– Bocsánat. Holnap repülök, már a kezemben a jegy. Nem hagyhatom cserben a céget és a barátomat. Mindegy, anya, szeretlek, majd hívok…
Törökországban a hotelhez közel laktak, ott is ettek. Aki akart, bérelt lakást. Nem költötték el minden forintot, gyűjtöttek. Mindenfélét csináltak. Nem lehetett lazulni, minden hiba után büntettek. De Bencének megtetszett.
Három év múlva tért haza. Rögtön vett egy lakást hitelre, állást is talált. Az anyját hívogatta, de mindig sietve. Megígérte, hogy hazajön, majd, ha letudja a dolgait. De a munkák csak sorra következtek.
Egy hétvégén elment a barátjával bulizni. Ittak, táncoltak, mulattak. Reggel Bence egy lány mellett ébredt a saját ágyában. Szép volt-e vagy sem, nem tudta megállapítani. Egy sötét hajfürt esett a lány arcára. Nem mozdította el, nehogy felkeltse. Bence nem emlékezett sem a nevére, sem arra, hogy került a lakásába.
Óvatosan kicsúszott az ágyból és a konyhába ment. Ivott egy pohár vízet, majd zuhanyozni ment. Sokáig állt a friss, erős vízsugár alatt, gondolkozva, hogyan küldje el a lányt a legkíméletesebben.
Amikor kijött a fürdőszobából, a testápoló illatával maga körül, már-már kijózanodva, a lány épp a konyhában tevékenykedett. Hála istennek, szép volt. A puskaporos testére rá volt véve Bence inge, ami kiemelte karcsú, vonzó lábát. Olyan lenyűgöző és szexi volt, hogy Bence azonnal elfelejtette, hogy épp ki akarta tenni az ajtón. A konyhában a kávé illata lengedezett, az asztalon egy tányéron vékonyra vágott sajtok sorakoztak.
– Bocsánat, de a hűtődben nem volt semmi más – mosolygott a lány.
A kávé után visszamentek az ágyba…
A lányt Lillának hívták. Bence kételkedett, hogy ez az igazi neve, de nem kérdezte meg. Mit számított? A lényeg, hogy laza és tartás nélküli volt. Lilla egy hónapig maradt nála.
Tetszett neki, de csak szexuálisan. Mit akar egy fiatal srác még? Könnyű és vidám volt vele. Főzni nem szeretett, nem is tudott. Az ételt pizzériából rendelték vagy kávézókba jártak.
Ez alatt a hónap alatt Bence egyszer sem aludt ki magát rendesen. Lilla nem dolgozott sehol. Azt mondta, önmagát keresi. Bence elment dolgozni, ő még aludt. Este pedig visszavitte a klubba, ahol ittak és tovább lógtak.
Fáradtság és ingerlékenység gyűlt fel benne. Bence tudta, hogy ez az élet nem tesz jót neki. A főnöke már gyanakodva nézett rá. Lillától sem képzelte el, hogy bármi komolyabb lenne. Fiúk tartják el, akik kifizetik a szép testéért. Ideje volt abbahagyni a bulizást, mielőtt elveszíti az állását. A pénz úgy folyt el, mintha homokon szórnák. De nem rakhatja ki az utcára.
A legjobb megoldásnak az tűnt, hogy elmeneküljön a hétvégére a szülővárosába, kipihenje magát, átgondolja a dolgokat, remélve, hogy Lilla megérti és magától elmegy. Vett ajándMásnap reggel, mikor felkelt, már nem volt kétség benne: hazaköltözik a családjához, és mostantól velük éli mindennapjait.
