Az esküvőn a férjem belökött a hideg vízbe, és hangosan nevetett: nem bírtam magammal, meg kellett tennem…

Az esküvőn a férjem belöként a hideg vízű szökőkútba, majd nevetésben tört ki: nem bírtam tovább, ezért megcsináltam
Ez volt a nap, amiről gyermekkorom óta álmodtam. Mindent meggondoltam a legapróbb részletig, az utolsó szalvétától kezdve. Hófehér ruha, ragyogó haj, tökéletes smink, kezemben egy tündéri csokor úgy éreztem, én vagyok a saját tündérmesém főhőse. A most már férjemmel épp hogy megcseréltük a gyűrűket, mikor a termet taps fogta el. Minden tökéletesen ment.
A vendéglő udvarában volt egy kis szökőkút érdekes dizájn megoldás. A benne lévő víz tiszta és hideg volt, lágyan csillogott, igazi nyári hangulatot árasztva. Még arra is gondoltam, hogy milyen szép fotókat lehetne ott készíteni.
Amikor eljött a tortavágás ideje, minden vendég körénk gyűlt telefonokkal a kezében. Hangzott a Keserű!, nevetés, zene. Felemeltem a kést, a férjem kezét az enyémre tette és elkezdtük kettévágni az első szeletet. Ekkor váratlanul átölelt.
Először mosolyogtam, azt hittem, romantikus pillanat lesz, felemel. De másodpercek múlva rájöttem, nem az italokhoz vagy a táncparkettre visz, hanem a szökőkúthoz.
Még fel sem tudtam kiáltani. Egy pillanat alatt a ruhám a testemhez tapadt, a víz lecsorgott a cipőmre, a hajam szétázott az arcomon, a sminkem elkenődött. A víz jéghideg volt, a nyári meleg ellenére. A vendégek megdermedtek. Vki próbálta elfojtani a nevetést, vki csak sóhajtott.
És ő ő nevetett. Hangosan, örömmel. Viccesnek találta.
De én nem. Megsértődtem és fájt.
Hónapokig készültem erre a napra. A ruha majdnem hat havi fizetésembe került. A smink, a haj minden tökéletes volt. Azt álmodtam, hogy ez a nap varázslatosan megmarad mindenki emlékezetében. Most pedig a jeges vízben álltam, átázva, összezavarodva és megalázva.
Kibújtam a szökőkútból reszketve, átázottan. A könnyeim a vízcseppekkel keveredtek az arcomon. A férjem még mindig nevetett és mondott valamit a barátainak, hogy Na, nem volt zsír, mi?
De én nem voltam vicces kedvemben.
Aztán nem bírtam tovább, és megtettem valamit, amit semmiképp sem bánok. Elmesélem a történetem az első kommentben, és remélem, támogattok. Folytatás az első kommentben
Lassan odaléptem hozzá, és egyenesen a vidám szemébe néztem.
Ó, te most nevetel?
És a maradék esküvői tortát arcába vágtam. A vendégek elhallgattak.
Ő csendben maradt.
Most, hogy te is megaláztattál, mint én, kvittek vagyunk.
Köszönöm, hogy az első napon megmutattad az arcod. Most már nem kell éveket pazarolnom arra, hogy rájöjjek, ki is vagy valójában.
A válás holnap lesz.