— *Rendben, eljátszom a szegény embert. Lássuk, most hogyan „énekelnek” a szeretteim,* — gondolta **László**, miközben megnyomta luxusvillájának csengőjét.
— *Drágám, minden rendben? Ma valahogy feszültnek tűnsz,* — fogadta őt felesége, **Kata**, aggodalommal, észrevéve a tekintetében a változást.
— *Beszélnünk kell,* — mondta László, anélkül hogy levette volna a kabátját, egyenesen a nappaliba ment, ahol a pazar berendezés fájdalmasan éles ellentétben állt komoly hangulatával.
— *Gondok vannak a cégnél. Az egyik projekt bedőlt. A befektetők dühösek. Az építkezést leállították — a város szabálytalanságokat talált…* — sóhajtott, miközben arcát a kezébe temette.
Kata elsápadt. De ami még jobban megdöbbentette, az a „jó hír” volt:
— *Nem megyek börtönbe.*
— *Hát ez igazán megnyugtató,* — válaszolta gúnyosan, miközben töltött magának egy pohár drága whiskyt.
László „szegénysége” lassan vádak, szemrehányások és… meglepő tettek sorozatává vált. Ebéd után észrevette, hogy az órái, golfütői és aktatáskája el lettek adva. Csak az ő holmijai.
— *Miért nyúlnék a táskáimhoz? Ezek a te problémáid!* — csattant fel Kata, miközben számolta az eladásból befolyt pénzt.
— *Ez egy hónapra elég lesz,* — mosolygott, majd elment otthonról.
Később egy bárban László megosztotta a történteket barátjával, **Mártonnal**:
— *Csak magára gondol… Semmi támogatás. Én meg csak próbára akartam tenni. Minden meg volt rendezve. Jogilag már minden elő van készítve: a válásnál semmit sem kap.*
De Márton ahelyett, hogy támogatta volna, felhívta Katát:
— *László hazudott! Ez csak egy teszt volt! Kérlek, viselkedj úgy, mint egy angyal, különben mindent elveszítünk…*
Sajnos a beszélgetést rögzítették. Egy magánnyomozó, akit László bérelt fel, szintén ott volt a bárban.
Este elérkezett a végjáték. Biztonsági emberek, összepakolt bőröndök, kíséret — minden a terv szerint haladt. Hideg mosollyal nézett rájuk:
— *Nem vesztettetek el sem férjet, sem barátot. Az anyagi forrást veszítettétek el. A szeretetet… azt nem lehet elvenni. Csak elveszíteni lehet.*
A végén:
🔸 Kata visszatért szülővárosába azzal, ami az eladásból megmaradt.
🔸 Márton üres kézzel maradt.
🔸 László pedig… megismert valaki mást. Egyszerűt, figyelmeset és őszintét. És soha többé nem tesztelt senkit. Mert ami igaz — az azonnal látszik.
