Már megint. Nem birom tovább hallgatni.
Anyú, tényleg oda akarod adni a lakást a bátyád fiának? Aztán majd hozzám költözöl? Nem engedem be!
Ne is gondolj rá! Anyú, észnél vagy? Egyből ki fog látni, nem érted?
Szofi, ne vitatkozz velem! Én úgy döntöttem!
Először anyám megpróbálta tartani magát, függetlennek és határozottnak tűnni. Aztán előtörtek a könnyei, mert mélyen túl tudta, hogy igazságtalan a saját lányával.
A helyzet az volt, hogy Mátyás, Szofi fiátlanul maradt öcscse, mindig is a kényéce volt. Ilona Serafina harminc éves korán szülte, miután újra férjhez ment, és tudatosan vállalta a gyereket. Szofi viszont még fiatalon, véletlenül jött csak úgy.
A lányával úgy bánt, hogy van, hát legyen. Főleg a nagyanyája nevelte, mert Ilona akkoriban az egyetemet akarta befejezni. Mátyást viszont már szándékosan tervezte, amikor már boldog boldogtalan anyukáskodott.
Szofi mindezt látta. Csak azt nem értétte, hogy anyja miért osztja így nyíltan őket Mátyással. A szülők általában próbálják ezt diszkréten csinálni, de anyám még csak nem is rejtegette, hogy Mátyás a szívéhez közelebb áll.
Aztán még csodálkozik, hogy a testvérek között soha nem volt meleg kapcsolat. Mintha nem lenne ok rá.
Mátyás mindig a legjobbakat kapta. Szofi meg beé́rte a maradékkal, és még panaszolni sem mert.
Emlékezz rá! Mátyás, ha felnő, majd ő keres pénzt és tartja el a családját! Addig pedig nekem kell segítenem!
Anyú, én meg?
Te meg mi vagy? A te dolgod, hogy jól férjhez menj és ragaszkodj a férjedhez mondta határozottan, miközben megterített.
Szofi erre azt válaszolta, hogy nem akar a férjétől függeni, hanem saját magát akarja fejleszteni, szakmailag is.
Mi ez a fecsegés, komolyan? Nem érted, mennyire nevetséges?
Mi ebben a nevetséges?
Legalább az, hogy senki a családban nem így gondolkodik.
Akkor én leszek az első.
Szofi egyáltalán nem értétte anyja logikáját, és nem akarta követni. Hamarosan ki is költözött egy albérletbe.
Olyan volt, mintha friss levegőt vett volna. Mert egy fedél alatt élni Mátyással és anyával már elviselhetetlen volt. És minél idősebb lett, annál rosszabb.
De ők sem sírták utána. Több hely maradt a lakásban.
Öt év telt el. Ezalatt Szofi felvette a hitelt egy saját lakásra, és kifizette. Mátyás eközben anyjával élt, majd bevitte a feleségét is. Pár hónap múlva megszületett a gyerek.
Ilona Serafina olyan ember volt, aki beé́rte a kevesebbel. De csak egy ideig.
Képzeld, lányom, a szomszédasszony mosogatógépet vett! Persze nem magának, a gyerekei adták.
Jó neki.
Bárcsak nekem is lenne ilyen, de nem merek szólni!
Miért?
Mátyásnak most nehéz a munkahelyén. Bármikor kirúghatják, és új munka után kell néznie, Alizsa meg a gyerekkel van itthon, alig kap valami táppénzt.
Mátyásnak megvolt az a sajátossága, hogy a pénzével nem szeretett osztozkodni. Neki tökéletesen megfelelt, ha anyja tartotta el. Mintha a hűtő tele lenne varázsütésre.
Mátyás, mikor lesz neked lelkiismereted? kérdezte Szofi, amikor véletlenül összefutottak a szupermarketben.
Épp habos sört és chipset vett a meccshez.
Miért kezdesz el ilyeneket?
Segíts anyának pénzzel! A nyugdíja nem gumiból van. Tudod, hogy mindent ő vesz a saját pénzéből?
Mátyás elfordította a fejét, mert tökéletesen tudta, hogy a húgának igaza van.
Mi közöd hozzá? Úgyse velünk élsz.
Szánom anyát!
Szánjad magad! Nincs családod, nincs férjed. Másokon sajnálkozik!
Ezek után elsétált, Szofi pedig sokáig nem tudott szólni. Mátyás tudta, hol a legfájóbb pont, és szépen eltalálta.
Harmincöt évesen Szofi még egyszer sem nősült meg. Az exe, akivel évekig járt, megcsalta, és most nem állt készen új kapcsolatra.
Asszonyom, segíthetek? kérdezte a pénztáros.
Nem, köszönöm.
Szofi tudta, hogy igaza van. Mátyás már rég nem tini. Férfi, családapa. Felelősséget kell vállalnia, ne pedig anyja nyakán éljen.
Szofi, hogy merted ezt neki mondani? kezdte anyja, amikor felhívta.
Anyú, csak az igazat mondtam, és még téged is védekeztem.
Ezt ki kérte tőled? Mátyás miattad kiabált az egész lakás hallotta! Van egy pici gyerek, nem érted?
Mi közöm hozzá?
Szofi nem tudta, mit válaszoljon.
Az a baj, hogy nem kellett volna neki szólnod. Tudod, milyen érzékeny.
Furcsa, hogy anyám Mátyásról mindig így beszélt, Szofi érzéseire viszont soha nem gondolt.
Még ha most is anyja mellett kiállt, ő lett a hibás.
Fél évig nem beszélt velük, aztán anyja váratlanul felhívta, hogy menjen át.
A lakásban semmi sem változott. Mosogatógép persze nem volt.
Hol van Mátyás meg Alizsa?
Egy évfordulóra hívták őket. Én meg Sanyikával vagyok. Gyere be, kérsz teát?
Nem, anyú. Beszélni akartál velem?
Igen, fontos döntést hoztam. A lakást Sanyikának akarom adni.
Szofi először azt hitte, viccel, vagy csak kíváncsi a reakciójára.
Komolyan? A közös lakást a bátyád fiának? Anyú, észnél vagy?
Szofi, ne vit
