Lányom, vasárnap várhatlak titeket? kérdeztem Emőkét, a lányomat. Természetesen, anya válaszolta melegen.
Napok óta készülődtem, vártam a gyerekeket. Azt akartam, hogy ízletes, házias ételekkel fogadjam őket. Takarítottam, rendet raktam, külön szép terítéssel készültem az asztalra. Már csak a vendégeket kellett várni. De az óra elütötte a megbeszélt időpontot, és senki sem érkezett. Aggódni kezdtem, hogy talán valami baj történt velük. Különösen azért, mert nagyobb összeget akartam adni nekik, forintban tudtam, mennyire vágynak már egy új autóra.
Végül felhívtam Emőkét. Álmos hangon vette fel:
Anya, teljesen elfelejtettem, hogy ma mennünk kellett volna hozzád.
Úgy érted, hogy hiába készültem rátok két egész napig? Ráadásul ma van a születésnapom.
Anya, holnap mindenképp átmegyünk. Nagyon elfoglalt voltam, ne haragudj. Nem lesz semmi baj.
Letettem a telefont. Szörnyű érzés fogott el. Az egész asztalt, a finomságokat kidobtam. Összepakoltam, eltettem a pénzt, amit nekik szántam, és jegyet vettem Sárvárra, a gyógyfürdős városba. Csodás napokat töltöttem ott.
Egy délután a parkban összeakadtam egy úriemberrel, aki kávéra invitált. Ferenc, a nyugalmazott bíró könnyed és szellemes társaság volt. Csodálatos történeteket mesélt, én is megosztottam vele az enyéimet. Szép lassan, egymásba szerettünk.
A nyaralás végén Ferenc komolyra fordította a szót:
Van egy lakásom, rendes nyugdíjam. Költözz hozzám. Járhatunk moziba, kirándulhatunk, egyszerűen élvezhetjük az életet.
Nem tudom, mit mondjak vallottam be. Vannak gyerekeim, unokáim
Ők a saját útjukat járják nyugtatott meg Ferenc. Majd meglátogatnak minket.
Ekkor, talán pont Emőke viselkedése jutott eszembe, és igent mondtam.
Egy hét múlva tértem haza. A lakásom ajtaján cetli lógott: eltűnt személyt keresnek, segítséget kérnek a megtalálásához.
Ez miattad van, igaz? kérdezte Ferenc aggódva.
Biztosan a lányom intézte sóhajtottam.
Nem tudta, hogy nyaralsz?
Nem. Nem mondtam neki.
Ebben a pillanatban Emőke loholt fel a lépcsőn:
Anya! Hol voltál? Mindenütt kerestünk!
Nyaralni voltam, drágám. Nekem is lehetnek gondjaim, feladataim. És ez itt Ferenc, vele fogok együtt élni.
Nem értem
Ne aggódj. Semmi bajom. Nem szeretnéd, ha végre boldog lennék?
Dehogynem, anya mondta megtörten.
Na gyere, hoztam neked egy pár apró szuvenírt a fürdőhelyről.
Te mernél ilyen váratlanul visszafordulni az életedben?
