Ádám, kérlek add ide a gépkocsi kulcsát, sürgősen el kell vinnem anyámat a poliklinikára mondja Réka, miközben a kanapén fekvő férje felé nyújtja a kezét. Két órán belül visszajövök, egészben és sértetlenül hozom vissza a szép anyukádat.
Ádám a telefonjába veti a tekintetét, nem pillant fel.
Nem.
Mit értesz nem-en? feszülten húzza le Réka a kezét. Szabadnapod van, sehová nem mész. Anyám tényleg rosszul van, a vérnyomása ingadozik.
Azt mondtam, hogy nem, tehát nem szól a férj végül, elmosolyodva a képernyőn. Nő a volánnál mindig baj. Vagy összeütközünk egy oszloppal, vagy valami másra bukunk.
Réka közelebb lép a kanapéhoz, szorítja a ököl.
Ádám, mit szólsz ehhez?!
Mit mondottam rosszat? A kocsi három évig tartó hitelét még mindig fizetem. Nem kockáztatom a saját vagyont, mondja, újra a telefonjába veti a fejét, jelezve, hogy a beszélgetés véget ért.
Réka némán nézi a férje fejét, megfordul, és erősen becsapja a bejárati ajtót. A folyosóban előkapja a telefont, és taxit hív. A fuvar visszafelé összesen ezerözhuszonöt ezer forintba kerül. Anyja egész úton bocsánatot kér a kellemetlenségért, míg Réka csak szorosan összeroppan a száját, gondolva, mennyire könnyen megoldhatta volna a férje a helyzetet, ha csak akarna.
Amikor hazaér, Ádám egy bűnbánó arccal várja a bejáratban.
Bocs, Réka, tényleg rossz voltam. Nem gondoltam, hogy anyádnak tényleg segítségre van szüksége próbálja átölelni, de Réka hátrál.
Hagyd.
Ne haragudj, Réka, bocsánatot kérni akarok! Tudom, hogy tévedtem.
Réka szó nélkül elindul a konyhába. Ádám még a nyomán marad, folyamatosan bocsánatkérésekkel.
Készíthetnénk egy kávét? Vagy egy pohár bort? Beszéljünk nyugodtan.
Réka bekapcsolja a vízforralót, eközben haragszan mosogatja a tányérokat, mintha a szennyeseket porrá akarná változtatni. Ádám még egy pár percig ott áll, majd visszamegy a szobába.
Két hónap telik el ebben a feszült csendben. Réka csak szükség esetén szól Ádámnak, röviden válaszol. Ádám többször próbál a megbékélésről beszélni, de minden alkalommal hideg falba ütközik.
Szombat reggel Réka a konyhában vágja a zöldségeket a gulyáshoz. Kint esik az eső, a lakásban csendes, szinte otthonos a hangulat. Réka halk zenét indít, és elmerül a főzésben, végre ellazul a nehéz munkahét után.
Egy hirtelen kopogás a bejárati ajtónál megri egy rezgést. Réka törli a kezét egy konyharuhával, és meglepődve nyit ki.
Ilona vagyok? kérdezi, lépve hátra, miközben a dühödt szőke anyóka áll a küszöbön, arca vörös.
Elvesztetted a lelkiismereted, Réka! dühötten szólítja Ilona. Azt hiszed, hogy csak úgy tudom a fiamat adósságba taszítani! Nem érdekel, hogyan fog élni tovább!
Réka tanácstalanul pislog, próbálva megérteni a viharos vádakat.
Ilona, miről beszél? Mi történt?
Mi történt? fordul Ilona teljes testével Rékára, szemei igazságszomjas haraggal csillognak. Még most kérdezed! Azt mondod, elrontottad Ádám kocsiját! Most a fiam három évig fog hitelt fizetni egy rongyautóért!
Réka úgy érzi, hogy alárepül a föld.
Ilona, soha nem ültem Ádám kocsijában. Soha! Ő már elutasított, amikor a kulcsokat kértem.
Hazugság! harsog Ilona. A fiam mindent elmondott! Hogy tőled kaptad a kocsit, aztán összetörted!
Ekkor a bejáratban lép dörzsölő hangok, és megjelenik Ádám. Ilona azonnal a fiú felé rohan.
Nem is ismeri el! Ádám, drágám, most mit fogsz csinálni? Három év a törött autóért! Sem autó, sem pénz!
Réka a férjét nézi, várva, hogy magyarázza a helyzetet. Ádám csak lehajtja a fejét, és alig hallhatóan bólint.
Ádám? kérdezi Réka rekedt hangon. Mondd el anyámnak az igazat. Mondd meg, hogy soha nem vettük el a kocsidat.
Ádám csendben nézi a papucsát.
Mikor történt állítólag a baleset? kérdezi Réka az anyóka felé, hangjában fémes tónusok. Add meg a pontos dátumot.
Ilona diadalmasan előhúzza a telefont.
Kedd délben, két órakor! Van minden üzenetváltás Ádammal! nyújtja a készüléket Rékának.
Réka gyorsan felidézi a keddi napot. Munkahelyi konferenciát tartott…
Kedden? mondja gúnyosan, és ez a hang elhallgattatja Ilonát. Kedden egész nap útközben voltam, reggel hét órától estig hét óra.
Ilona arca zavarba jön.
De… Ádám mondta…
Ádám hazudott vágja be Réka, lépve a férje felé. Nem igaz, drágám? Mondd meg a valót. Ki történt valójában?
Ádám felemeli a fejét, arca piros foltokkal.
Anyám, bocs. Én magam roncsoltam a kocsit remegő hangon mondja. Nem akartam, hogy megbántódj, vagy hogy azt hidd, hogy ügyetlen vagyok. Azt gondoltam, ha Rékára hárítom a hibát…
A hibát egy ártatlan személyre hárítottad! érzi Réka, ahogy a düh hulláma felkavarja. És még anyádat is ellenségnek állítottad!
Ilona leül a székbe, arca elsápadt.
Ádám, hogyan tetted? Miért hazudtál? Miért? kérdezi.
Anyám, tudod, hogy nem vagyok jó volánnál. Emlékszel, amikor tizennyolc évesen megkarcoltam apám autóját? Egy hétig nem beszéltél velem próbálja Ádám átkarolni anyját, de ő visszahúzódik.
És most úgy döntöttél, hogy Rékát vádolod? áll Ilona fel lassan. Fiam, már felnőtt férfi vagy! Hogyan tudsz felelősséget áthelyezni egy nőre?
Réka karjait keresztezi, és figyeli a családi jelenetet. Dühéből lassan valami más lesz: kimerültség és csalódottság.
Tudod, Ádám, amikor megtagadtad a kulcsot, hogy elvigyem anyámat a doktorhoz úgy éreztem, hogy csak egy önző, kapzsis ember vagy. De ez még rosszabb. Te vagy egy gyáva.
Réka, kérlek, ne próbálja Ádám közelíteni.
Állj! emeli a kezét. Nem kell. Készen álltál tönkreteszni a kapcsolatunkat, csak hogy anyámtól ne tudj beismerni a hibádat.
Azt akartam mondani, őszintén akartam! Csak nem tudtam, hogyan kezdjem
Nem tudtad, hogyan kezd? nevet Réka, de a nevetésben nem hangzik vidámság. Bocs, Réka így kezdődnek a tiszta beszélgetések.
Ilona hirtelen megszólal:
Ádám, tudod, hogy rosszul gondoltam Rékára? Azt hittem, önző és felelőtlen! De most látom, semmi köze nincs!
Anyám, javulni fogok, ígérem
Javítod? néz Réka ki az ablakon, a szürke, esős nap felé. És hogyan javítod azt, amit most tudok rólad? Hogy a nehéz pillanatban engem vádolsz, csak hogy magad kijöjjön szárazon a vízből?
A szoba csendbe borul.
Réka hívja Ádám halkan mit tegyünk most?
Ő nem fordul rá.
Nem tudom, Ádám. Nem tudom. Azt hittem, egy megbízható férjhez veszek feleséget. Kiderült, hogy a férjem már az első lehetőségnél el is akarja cserélni.
Nem így van! Szeretlek!
Szereted? fordul meg Réka. Aki szeret, nem teszi ezt. A szerető nem teszi a szeretett személyt szenvedővé a saját nyugalmáért.
Ilona feláll a székből, és Rékát közelíti.
Réka, bocsáss meg. Bocsáss meg, hogy elhittem ezt a hazugságot, hogy kiabáltam rád. Nem voltam igaz.
Ilona, úgy cselekedett, ahogy minden anyuka tesz. Megvédte a gyermekét. Nincsenek kifogásaim Ön felé mondja Réka, szemében megjelenik egy szomorú együttérzés.
De Ádámra van? kérdezi csendben Ilona.
Van, nagyon komoly erősíti Réka. És súlyos.
Ádám felpattint, és a nő felé rohan.
Réka, mondd meg, mit tegyek! Készen állok mindenre, hogy megbocsáss!
Most mindent megteszel, mondja, miközben elhúzza a férfi kezeit. De egyszer már hazudtál, és rám hárítottad a hibát. Ez már mutatja az igazi arcodat, Ádám.
Megváltozok!
Az emberek nem változnak egy nap alatt. Különösen azok, akik képesek ilyen aljasra.
Réka a konyhába sétál, otthagyva férjét és a szülőanyát a saját gondolataikban. A bejárati ajtó mögött halk beszélgetés hallatszik. Ilona a fiát szidja a viselkedésért.
Réka a fejében forgatja a lehetőségeket. Mit tegyen tovább? Hogyan éljen egy ilyen férfival?
Semmi sem segít. Ahogy próbálja elfelejteni, nem megy.
Réka a telefonjára nyitja a keresőt, és beír: Hogyan lehet gyorsan elvált? a döntés megszületik.
