A legjobb szeretők bizony azok a feleségek, akiket már mindenki rég leírt
Farkas úgy gondolta, hogy egyszerűen nem volt szerencséje a feleségével. Hideg típus. Na jó, régen azért normális volt, de mostanra már semmi extra. Nincs meg az a szikra, ami annak idején hazarepítette munka után. Pedig egyébként minden rendben: a lakás tiszta, a gulyás megfőzve, a gyerek felnőtt annyira, hogy magától bejutott az egyetemre és felköltözött Pestre. Csak hát mindez mintha robotpilóta módban menne, sehol az egykori piros tüllharisnyás izgalom. A feleség szép csendben átvedlett a végzet asszonyából aranyos házi vizilóvá, és Farkas ezt nagyjából el is fogadta.
Már rég nem féltékeny rá. De kire is? Kolléganőkre? A CBA kasszáshölgyére? Hogy is kellene féltékenynek lenni a hetvenöt kiló stabilitásra?
Így hát az, amit korábban óvatosan és rejtve csinált, most már szinte nyíltan zajlott. Társkereső oldal csak megnézni, mit kínálnak, chatelés önbizalom növelés céljából, haverokkal sörözés ugyan már, férfiaknak is jár egy kis pihenés.
A feleség párszor észrevett valamit, gyanakodott, veszekedett, aztán lecsillapodott. Farkas ezt igazi fegyverletételnek gondolta: na, hát tudja hol a helye.
Aztán adódott egy tökéletes alkalom, hogy végre szabad emberként éljen. A feleségnek beütött egy üzleti út. Farkas örült, mint gyerek a palacsintának: végre lehet lazítani rendesen!
Már előre elképzelte, hogyan fog chatelni, ismerkedni, hívogatni csajokat egy kávéra, vagy esetleg nem csak kávéra. Az élet hirtelen egész színesnek tűnt.
A valóság azért jóval szerényebb volt. A társkeresőn legalább száz üzenetet kiküldött, tíz válasz jött, abból négy beszélgetés kerekedett. Az egyik egyből nyomta a kriptovalutás szöveget, a másik botnak bizonyult, kettő pedig pár mondat után eltűnt, mint a magyar narancs. Farkas döbbenten rájött: egy szabad, majdnem elvált férfi, saját lakással és fix fizetéssel na, az nem akkora főnyeremény, mint azt hitte.
Egyik estén, miközben nagytakarítást végzett a böngészőben, belebotlott egy furcsa dologba a feleség üzleti útjával kapcsolatban. Minél mélyebbre ásott, annál inkább a rossz érzés kerítette hatalmába.
Az üzleti út valóban létezett. Csak volt benne egy apró részlet: a feleség nem egyedül ment. Ment vele egy fiatal kísérő, vagyis szerető, 27 éves, friss, ropogós. Nem csak ment hanem pontosan a feleség finanszírozta az egészet. Jegy, szálloda, vacsora mindent Anna fizetett, a csendes, unalmas és hideg asszony.
Farkas először nem akarta elhinni. Aztán elhitte, és mérges lett. Kiderült, hogy amíg ő lustán görgette a kalandkereső profilokat, addig a házi viziló király életet élt, tele azokkal az őrültségekkel, amiről ő csak álmodozott.
Az egész egy hatalmas balhé lett. Annak rendje s módja szerint: vádaskodás, sírás, órákig tartó szájkarate.
A férfiak most biztos felháborodva ordítanak, hogy ilyen asszonyt azonnal ki kell dobni a hidegben. De nem dobtak ki senkit. Kiabáltak, sírtak, beszélgettek aztán egyszer csak rájöttek, hogy a páros élet még mindig kényelmesebb, mint az egyedüllét.
Farkas egyébként meglepő módon egészen másként kezdett nézni Annára. Nem mint egy dísztárgyra, hanem mint nőre, akinek bizony vannak vágyai és fantáziái. És hogy, mellékesen, tud ő kívánatos is lenni csak nem pont Farkasnak.
Én persze nem adnék senkinek tanácsot, hogy ezek a kísérletek a boldog családi élet receptjei lennének. Általában válással, könnyel, idegeskedéssel végződnek. De ez a történet nekem azért tetszik, mert van benne egy fontos tanulság: a hideg feleségek legtöbbször egyáltalán nem hidegek. Csak fáradtak. A háztartástól, a közönytől, attól, hogy régóta nem néztek rájuk nőként.
És néha elég egy egészen picike lökés hogy kiderüljön: otthon nem viziló él, hanem igencsak forró nő. Csak éppen valaki másnak forró, aki észre tudja venni ezt a tüzet.
