**A bosszúálló öregasszony**
Zsófia kiszállt a taxiból, és várt, amíg a kicsi Zsófi kigubbaszkodik a hátulsó ülésről.
– Köszönöm – mondta Zsófia a sofőrnek, megfogta a kislány kezét, és lassan vezette felé a bejáratot. Az alacsony előtetőnél két idősebb nő ült a padon.
– Jó napot – köszönt Zsófia.
– Jó napot – válaszolta az egyik asszony. – Hát maguk hová készülnek, ilyen szépségesek?
Zsófia csak mosolygott. Kinyitotta a kódszámos zárat, és bement a lépcsőházba a lányával. Még csak becsukódott mögöttük az ajtó, amikor az egyik öregasszony hangosan megjegyezte:
– Fél órája láttam, hogy két fiatalember dobozokat és zsákokat vittek fel.
– Az új lakók költöztek a te feletted levő lakásba, amit a Fodorék bérbe adnak. Hát, Marika, készülj fel, mert álmatlan éjek várnak rád – felelte a másik.
– Nem én vagyok az, aki könnyen feladja. Ha csak meg merik próbálni, hogy zajonganak, rögtön jelentem a gyámügyet, hadd bonyolítsanak ők…
Zsófia már nem hallgatta tovább. Odament a lifthez, épp az emeletre állt, és felment vele Zsófi az ötödikre.
A lakás ajtaja résnyire nyitva volt. A férfiak a konyhában teáztak.
– Ó, Zsófi, megérkeztél! Mi meg itt beindítottuk a konyhát. Bocs, hogy belepiszkáltunk – mondta az egyik férfi.
Zsófia a táskájába nyúlt a pénztárcáért.
– Zsófi, ne sértődj meg. Barátként segítettem. Nem tudom, jó döntés volt-e, hogy eljöttél Balázstól. Kibékülhetnétek. Nem dolgozol, ki tudod tartani a kislányodat? – A férfi kacsintott Zsófira, aki elmosolyogva bújt az anyja mellett.
– Majd megoldjuk. Beadom a válókeresetet, lesz gyerektartás, babaváró. Nem megyek vissza Balázshoz. Mondd meg neki.
– Rendben. De ha kell valami, hívj, segítek, ha lehet. Na, rendezgessetek, mi meg indulunk – mondta Vince.
A férfiak távoztak. Zsófia a szoba közepén álló dobozokra nézett, és sóhajtott.
– Na, segítesz anyának becsomagolni?
– Nem. Inkább játszom – válaszolta Zsófi.
– Jó. De ne kiabálj, ne legyen zaj, különben kiutasítanak minket – figyelmeztette Zsófia a lányát.
A kislány bólintott.
Zsófia kinyitotta a játékos dobozt, Zsófi pedig azonnal előkapott egy plüssmackót. Közben Zsófia a szekrényt tömködte a táskákból kihúzott holmikkal.
A lakás egyszobás, kicsi. De hova férjenek nagyobba? A bútorok jók, a felújítás rendben van, tiszta. Majd meglesz. Ha nem vesznek fölösleges dolgokat, takarékoskodnak, kibírják.
Később Zsófia megfőzte a hozbAkkor hirtelen kopogtattak az ajtón, és amikor Zsófia kinyitotta, a szomszéd néni mosolyogva nyújtotta át egy tál forró, frissen sült almás pitéjét, mire Zsófi örömtől csillogó szemekkel ölelt közéjük, és érezte, hogy végre otthon van.







