A barátaim sorra vesznek lakásokat Budapesten, költenek a felújításokra, miközben a feleségem minden megtakarításunkat elpazarolta abban a reményben, hogy majd sokszorozni tudjuk a pénzünket.
Mindenkinek van egy csinos, okos párja, nekem meg csak egy buta feleség jutott.
Ő mindenkinek kérkedett azzal, hogy az esküvő után gond nélkül veszünk egy lakást, hiszen úgyis adnak pénzt az ajándékozók, és a családunk is biztosan segít majd. Persze a valóság egész más lett: a szülei közölték vele, hogy miután húszévesen, diploma nélkül, saját ötletéből “egy semmirekellő ingatlanoshoz” ment hozzá, hát az ingatlan dolgot oldja meg maga. Ki is nevették a helyzetet, és én végül arra kényszerültem, hogy haza vigyem a feleségemet a szüleimhez.
A testvérem már ott lakik a várandós barátnőjével, így hárman vagyunk egy nagyon szűkös lakásban. Anyámék jelezték is, hogy jó lenne elköltözni, legalább egy albérletbe, de én úgy döntöttem, spórolok tovább, hogy később hitelt vehessek fel egy saját házra. A feleségem tudott a terveimről, és mondta is, hogy mennyire szeretne már elköltözni és mit tett végül? Fogta magát, és az összes megtakarításunkból részvényeket vett.
Minekutána? Hogy majd megsokszorozzuk a pénzt.
Anyukám majdnem elájult, amikor elmeséltem neki ezt. Nekem is összeszorult a szívem, mert zuhannak a részvényeink, és idő kellene ahhoz is, hogy eladhassuk azokat. Így vagy elveszítjük a pénz egy részét rögtön, vagy kockáztatunk, és reménykedünk, hogy valamikor majd felmennek az árak. És ez minden, miközben minden ismerősömnek már családja és lakása van, nekünk meg csak a részvényeink!
A feleségem egyfolytában sír, bánja, hogy átverték. Ráadásul még azoknak is fizetett, akik “megtanították”, hova és hogyan fektessen be. Én pedig azon kapom magam, hogy egyre többet gondolok a válásra. Nem elég nagy a szerelmem, hogy mindezt elviseljem csak a pénz jár az eszemben, amit évekig gyűjtöttem, és most minden semmivé foszlott.
Ha így nézem, a házasságunk már az elejétől rosszul indult, és ez az egész helyzet csak megerősíti: nekem örök pech, hogy egy buta lánnyal kötöttem össze az életem, és emiatt talán sosem lesz vége a balszerencsének.
