Az első árulás, amit Péter megtapasztal: egy lecke, ami egész életére hat.
Péter már kisgyermekként bizonytalan magabiztosságát a kicsi termete rányomja. Az óvodában ő a legkisebb még a lányok is magasabbnak tűnnek mellette. Nincsenek barátai, egyedül játszik, és amikor a többi gyerek elviszi a játékait, hallgat és elszenvedi, sosem panaszkodik a szülőknek.
Az általános iskolában sem változik a helyzet. Kicsiny becenévvel illették, gúnyok érik, csak szorosan szorítja a ökölét. Amikor a csúfolás már elviselhetetlenné válik, arra kéri a szüleit, hogy iratolják be egy sportklubba.
Néhány év múlva szinte ismeretlen marad. Megerősödik, izmos és karcsú lesz a teste. Már a kilencedik osztályban a lányok érdeklődést mutatnak iránta, de Péter a gyerekkori sérelmeket nem felejti, és nem engedi, hogy bárki közel kerüljön hozzá.
Az első szerelem és az első csalódás
Amikor egyetemre jár, az élete megváltozik. Magabiztosabbá válik, könnyen szól a társaival, a lányok pedig szívesen keresik a társaságát.
Így találkozik Kincsővel, egy diáklánnyal, aki a főváros egy lakásában él. Eleinte csak a járóajtóig kíséri, de egy nap Kincső meghívja a szobájába. Így kezdődik a közös életük.
Azonban ez nem hoz igazi boldogságot. Egyik nap, követve a szívét, Péter így szól:
Házasodjunk.
Kincső nevetve válaszol:
Péter, előtted áll még az egész élet! Vonzó, sportos vagy, és biztos vagyok benne, hogy még sok lány lesz. Bármivel járhatsz, aztán kiválaszthatod a legjobbat.
Komolyan? hangja hűvös lesz.
Persze! sóhajtja vállát. Van már vőlegényem. Ő a legszebb és leggazdagabb a környéken, rendszeresen küld nekem forintot, hogy ne kelljen kollégiumban laknom. Szünnapokon találkozunk, veled pedig éjszakákat töltök.
Ezek a szavak szúrják Pétert a lényegébe.
Aztán csak egy időleges opció vagyok? kérdezi keserűen.
Péter, tényleg kedvellek! De te is érted
Péter feláll, elkezdi pakolni a cuccait.
Megbántottál? mosolyog Kincső, miközben tekintetével elkíséri. Jó, hogy most jöttél rá a valóságra. Ne bízz azonnal a lányokban, ismerd meg őket jobban, mielőtt szívedet megnyitod.
Péter elsétál, úgy érzi, hogy kihasználják.
A hazai meleg otthon a megtört illúziók helyett
Otthon, a bejáratnál lerakja a bőröndöt.
Fiam, mi történt? kérdezi aggódva az anyja. Nem lesz esküvő?
Katasztrófa, válaszolja röviden, miközben a zsebéből előhúzza a gyűrűt. Tedd ide. Neked több haszna lesz, mint nekem.
Az anyja szomorúan néz rá.
Szép gyűrű, magam fogom hordani, sóhajtja. Menj a konyhába, elkészítettem a kedvenc pogácsáidat, és mentőt főztem borsmentás teával. Üljünk le, beszélgessünk.
Péter átérzi a melegséget és gondoskodást, amit az utóbbi napokban hiányolt.
Még egy csapda az önbecsülésnek
Az egyetemen elkerüli a Kincsővel való találkozást, de ő úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna. Az órák után Konstantinnal sétál kéz a kézben, suttog, majd elhagyja a helyet egy ismeretlen irányba.
Péter rájön, hogy szavai csak kifogás voltak. Ő csak egy időleges szórakozás volt számára, egy helyettes a következő alkalmas változatig.
Ez a gondolat kellemetlen maradványt hagy a lelkében.
Néhány nap múlva újabb próbatétel vár rá.
Péter, gyere el a születésnapomra! szólítja hirtelen Tamara, a csoport egyik legszebb diáklánya.
De vajon ez egy lehetőség valami valódira vagy egy újabb csapda?
