2022.augusztus 3.Budapest
Mihály naplója
Kincső, vége a viszonynak! Már nem akarok egyedül élni, családot, gyerekeket. Nem tudsz nekem adni egy fiai. Vártam, szenvedtem, most már az elváltás miatt benyújtottam a kérelmet. Három napod van a csomagolásra. Ha elindulsz, hívd fel. Addig is nálam maradok néhány napra. Sietned kell, a lakást fel kell rendezni a gyermek és az anyja számára. Ne feledd, a jövőbeli feleségem már várja a babát! Három napod van!
Kincső csak csendben maradt. Mit válaszolhatott volna?
Nem jöhetett ki belőle a gyerek. Én öt év óta vártuk már a családot, három sikertelen próbálkozás után. A sok orvos, akiket Kincső felkeresett, mind azt mondták, hogy egészséges. Miért sem sikerült?
Kincső mindig egészséges életmódot folytatott.
Ezen a napon hirtelen rosszul lett a munkahelyén, azonnal ment a mentő, de a dolgok gyorsan elhamvadtak
Az ajtó hangosan becsapódott a házban, Kincső kimerülten leült a kanapéra. Nem maradt benne erő vagy kedv a csomagoláshoz, s nem tudta, hová tegyen mindent.
A fiatal éveiben az anyukájánál lakott, ám anyja már elhunyt, a lakást a fia eladta. Visszatérni a faluba, a nagymama házába? Bérelni egy új otthont? Mi lesz a munkával? A kérdések sokasága sürgető döntést igényelt.
Korán reggel kinyílt az ajtó, s betoppant az anyósom.
Nem alszol? Hát jó. Jöttem, hogy ellenőrizzem, semmit se vedd el magaddal.
A feleséged régi fehérneműje nem kell nekem. A miénket számoljuk át?
Hát nézd csak, milyen szemtelen! Korábban még mindig kedves, udvarias, csendes volt. Most meg így jött a vége. Már az első alkalommal azt mondtam Misinak, hogy nem fogsz gyermeket szülni.
Hogy szólsz? Inkább maradj csendben, és figyelj rám.
Hová teszed a porcelánt?
Ez enyém. A szülő anyámról örökölte, emléke róla.
Most üres lesz itt nélküle!
Ez nem zavar engem. Ti meg egy unokával gazdagodtok.
Vedd csak el csak a saját dolgaidat!
A laptopom! A kávéfőző, a mikrohullámú sütő is, ezeket a kollégák adták. Az én autóm a házasság előtt vásároltam. A férjednek már megvan a sajátja.
Neked mind megvan, csak a gyermek semmibe veszi!
Ez már nem a ti ügletek. Velem minden rendben, talán úgy akarta Isten.
Látom, egyáltalán nem bánod! Lehet, hogy szándékosan csináltad ezt?
Nincs értelme beszélni. Szinte nehéz is gondolkodni róla.
Kincső végignézte a lakást, már semmi személyes tárgya nem maradt: se kefék, se smink, se papucs
Valami fontosat elfelejtett. Az anyós csak zavarja a koncentrációt.
Emlékezett: hiányzik a régi macskaszobor. A szoborban egy titok lapult, amit senki sem tudott, még a férje sem. Bent egy fülbevaló- és egy gyűrtyűkészlet volt. Nem voltak nagy értékűek, de drága emlékek a nagymamáról. Misi mindig csak szemetet úgy gondolta. Kicseppent az, amit a balkonyra gyűjtött. Kincső kinyitotta a tárolót
Mit gondoltál? Gyűjtöttél mindent, és menj! hallatta újra az anyós hangját. Búcsúzol a lakástól? Akkor búcsúzz el. Nincs jövőd itt.
Végre megtalálta a macskát, minden a helyén. Itt már indulhatott.
Itt vannak a kulcsok, búcsúzom. Remélem, többé soha nem kell találkoznunk.
Kincső elment az irodába. Még betegállományban volt, de kérte az engedélyt a szabadságra.
Mindenki együttérzik veled, de szükségünk van rád. Elég lesz három hét? Kérlek, maradj elérhető, különben a projektek felére leállnának.
Rendben. El tudok vonulni. Köszönöm.
Segítség kell?
Nem.
A szabadságot és a jutalmat rendezni fogom.
Köszönöm, épp időben van.
Kincső nem keresett új lakást, csak hazafelé, a faluba indult. Senki sem várt ott, a nagymama három évvel ezelőtt meghalt, anyját soha nem látta; anyja a szüléskor elhunyt.
Most Kincső már nem képes egyedül szülni
Az út egy óráig tartott, végül megérkezett a házhoz: almafák, tulipánok.
Legutóbb ő és Mihály ősszel itt maradtak, grilleztek, pihentek.
Kincső az autóval a bejáratba hajtott, a garáziskulcs a házban volt. Kinyitotta az ajtót, és belépett. Csend. Az asztalon piszkos bögrék és tányérok. Miért nem tudott mindent tisztán hagyni legutóbb?
Nehéz volt takarítani, de valaki már ott volt!
Két bögréből, tányérokból, üdítő palackokból, kedvenc pezsgőjéből egy Misiétől származó üveg nem ő az őszből maradt.
A férj ott volt, de kivel?
Már nem érdekel
A ház kulcsa csak Kincsenél volt, talán a férj duplikátot készített. Ideje cserélni a zárat.
Új élet, takarítás, majd meleg fürdő.
Kincső le akarta mosni minden szennyeset, minden múltat.
Amikor épp el akarta hagyni a házat, kopogtak az ajtón, majd a verandán.
Ki az?
Minden rendben van?
Igen meglepődött a nő. Elnézést.
Kincső kinyitott, és egy ismeretlen férfi állt a ház előtt.
Elnézést, talán megijtettem. Csak a szomszéd vagyok, egész nap figyeltem.
Látom, valahol eltűntél, és füst száll a kályhából. Azt gondoltam, elkerülhetetlen valami rosszra
Köszönöm, minden rendben.
Ön Misi rokona? Nemrég jött ide a feleségével Ön a testvére?
Nem, én egykor voltam a felesége. Majdnem már csak múltam, a válás folyamatban van.
És a ház?
Az enyém.
Én csak ideiglenes szomszéd vagyok, családi körülmények miatt. Barátom engedte, hogy itt lakjak. A válás már holnap végre végleges. Ha minden rendben van, elmegyek. Ha segítségre van szüksége, hívjon. Én vagyok Igor.
Kincső vagyok. Várjon, lehetőség van a zár cseréjére?
Persze. Mondja meg, mikor, megcsinálom.
Minél hamarabb. Holnap megveszem.
Nézzem meg, és megveszem, ha valami nem stimmel, de nekem a városba kell mennem.
Rendben.
Két hét telt el. Még egy hét szabadság, aztán vissza kell a városba. Kincső már nem akart új otthont keresni. Misi sem hívtak, csak egy üzenetet kaptam a válás dátumáról ez jobb is volt. Nem akarta már látni őt.
Szombaton Kincső mindig korán felkel, és Igor meghívta őt egy séta a tóhoz. Új kapcsolatra nem készült, de egy séta nem kötelező. Jól érezték magukat, majd visszatértek. A ház előtt Misi autója parkolt, mintha csak most érkezett volna. Kinyíltak az ajtók, Misi kiszállt, majd segített a terhes nőnek kijutni.
Kincső és Igor a bejárat felé léptek. Misi próbálta kinyitni a bejárati ajtót, de
Mi ez?
Mit csinálunk itt? Miért lépünk beljebb?
Misi megdermedt.
Ez a mi házunk! kiáltotta a terhes hölgy.
Ténylek? Ez az én házam, menjél el!
Misi, mit mondasz? Ki vagy, a régi feleséged? kiáltott a terhes nő.
Kincső és Igor nevetve nézték a színjátékot. Misi némán berakodta a nővét a kocsiba, és elindultak.
Vidám lesz az élete.
De ő még szülni fog. Nem tudtam. Három kudarc. Bocsánat.
Közeli autókereskedés
Miért szakadtunk, mert a feleség nem akart gyermeket
Négy év telt el a válás óta. Egy véletlenszerű találkozás a régi anyóssal a szupermarketben.
Kincső, szinte nem ismerlek. Rég figyeltelek. Valóban terhes vagy?
Igen, a nagy hasam már látszik.
Misi helyzete rossz. Az unoka gyengén született, valami nem stimmel a férfi ágon. A felesége megmenekült, egy gyermeket hagyott nekünk. És te egyedül próbálsz szülni?
Nem egyedül. Van családom. Van idő, és várnak rám.
Hogy? Bocsánat mindenért
Legyen türelme!
A régi anyós nézte, ahogy Kincső sétál. Igor mellette állt, egy kézben tartotta őt, a másikban egy kis lány, akinek arca nagyon hasonlított a saját anyja arcához
—
**Tanulság:** Az élet gyakran olyan körökbe zár, ahol a múlt sebeit nehéz gyógyítani, de a döntés, hogy mikor engedjük el a fájdalmat, és mikor engedjük be az új reményt, a mi kezünkben van. Én, Mihályként, megtanultam, hogy a harc helyett a béke felépítése ad igazi erőt.
