Nyáron elmentem egy böjtkúrás klinikára, hogy kitisztítsam a szervezetemet. Az egyik napon kimentem napozni, és ott, a napozóágy mellett egy gyönyörű, modellalkatú lány feküdt. Megismerkedtünk, beszélgetésbe elegyedtünk a böjtölés céljairól.
Nekem csak 400 grammot kell leadnom mondta ő. Felnevettem, azt hittem, viccel, de komoly maradt.
Már egy éve így élek, kövérnek érzem magam. A barátom azt mondta, elhagy, ha nem fogyok le Látod? összecsípte a bőrét a hasán. Leülni is szégyellek…
Sokáig járkáltam utána ezen gondolkodva. Magamban elneveztem őt Lívia 400 gramm-nak.
Úgy látszik, a párja szerint az olyanokat, mint én, le lehetne lökni a szikláról, mert egy tökéletes Magyarországban csak a vékonyaknak van hely, a kissé húsvér lelkeknek nincs maradásuk.
Nemrég egy nagy, ismeretlen társaságba csöppentem bele, egy étteremben ünnepeltünk valamit. Egy nagyon csinos, ápolt nő ült a fotelben, keresztbe rakott lábbal. A nejlonharisnya kissé csillogott, kiemelve tökéletes lábait, a cipője lecsúszott a sarkáról, az ujjain egyensúlyozott, szépen ivott vizet a borospohárból, és vonzotta a férfi tekinteteket.
Aztán megérkezett a férje. Odaállt az asztalhoz, kezet fogott minden férfival, majd oda vágta neki fogai között: Takarózz be! Ne mutogasd a combodat!
Ő riadtan kihúzta magát, elpirult, plédet kért a pincértől, pedig a kandalló mellett ült, bebugyolálta magát, és az egész estét duzzogva töltötte, mint egy fázós veréb.
Egyszer úgy döntöttem, elolvasom híres magyar írók, költők életrajzát, hátha megtalálom a sikerük titkát az életmódjukban is. De gyorsan abbahagytam. Nehéz összekapcsolni a földhözragadt, emberi gyarlóságokat a művészi zsenialitással.
Legutóbb Jókai Mór életrajzán akadtam fent. Rajongok Az arany emberért, de bizonyos életrajzi adatok megrendítettek. Nem elég, hogy egészségtelenül vonzódott a halálhoz, de amikor felesége, Laborfalvi Róza, az ötödik gyerek (kislány, Mariska) után megbetegedett, alig tudott felépülni és orvos mondta, többet már ne szüljön, Jókai azt mondta: Ugyan, mi hasznom lenne belőle ezután?
Végül Róza tizenhárom gyereket szült
Nézem az Instagramot. Tele van gyönyörű, babaszerű lányokkal. A napjuk edzésből, szoláriumból, testtekercselésből, SPA-ból áll. Az ipar segíti őket abban, hogy tökéletes testet formáljanak. Ez kőkemény, drága munka, tisztelem is érte, de azt érzem, összekeveredtünk valahol. Lányok szépek akarnak lenni, hogy szeressék őket.
Hogy a fiúk észrevegyék, kiválasszák őket.
Megmondták nekik: a szépség így néz ki karcsúság, tökéletesen szedett szemöldök, feltöltött száj, kerek fenék és bólogattak, majd próbálnak megfelelni ennek.
A fiúknak pedig nehéz kiválasztani a sok egyforma baba közül
Egy alkalommal a férjemmel kimentünk a piacra, ő valami kerti holmit vett, én csak nézelődtem. Rátévedtem egy kerti díszeket áruló standhoz, nézegettem a lámpásokat, virágtartókat, szélforgókat, öntözőkannákat, nyuszikat és rókákat.
A nagy, piros sapkás kerti törpék mellett két férfi állt, egyikük tapogatta, forgatta a törpét, a másik röhögött, és odaszólt:
Na öregem, válassz már végre! Tegnap a csajokat is pont ilyen arcot vágva szelektáltad…
Nevettem rajta.
Lányok, drága Lívia 400 gramm, Éda Takarj combot!, Róza tizenhárom gyerek! Hogy lehet ennyire nem szeretni, nem értékelni magunkat?
Hogy vehettétek be, hogy a hozzátok így viszonyuló férfi által érzett birtoklási vágy azonos a szerelemmel? Ki mondta, hogy a tökéletes test, arc kizárólagos feltétele a boldog kapcsolatnak?
Tudom, hogy a külső és a szeretet kevéssé függnek össze. Egy ismerősöm a kórházban, a nefrológiai osztályon ismerkedett meg későbbi férjével, fehér köpenyben, sápadtan, sőt, egy hatalmas vizeletgyűjtővel a hálóing alól kikandikálva csavarta el a férfi fejét.
Nézzünk rá például Csinszkára, Ady szerelmére! Ismeritek? És a vastag szemöldökét? Mégis, a legnagyobb férfiak versengtek a kegyeiért.
Sok éve, amikor nekem rosszul húzták ki a bölcsességfogamat, szétrepedt a szám, elfertőződött seb, negyven fokos láz, bedagadt arcom lett. Otthon feküdtem, vért köptem, fejem párna nagyságú, tükörbe néztem, suttogtam: Istenem, és sírtam a fájdalomtól. A férjem eközben gondosan kefirt adott inni, mást nem tudtam lenyelni. Kefires bajuszt hagyott rám, tükörbe néztem, megint elsírtam magam.
Erre ő: Te vagy a legszebb nő a világon, hallod? Most is! Leszel a feleségem? Amikor meggyógyultam, jött a gyűrű, étterem virággal, tapsoló vendégekkel, én meg kimondtam az igent De ösztönös őszinteséggel az első lázas, kócos lánykérés maradt velem. Akkor elhittem. Mert a szépség nem a külsőről szól, a szeretet nem a tökéletességről.
A hibáink tesznek minket élővé, egyedivé. Ezekért szeretnek minket, mert azok vagyunk, akik lenni tudunk!
Egyáltalán nem létezik tökéletesség ha mégis, mindenkinek más.
Mostanában fogszabályzót szeretnék. Tényleg összevissza állnak a fogaim.
A férjem támogatott:
Imádom a mosolyod, nem látom, miért büntetnéd magad fogszabályzóval. Tedd meg, ha tényleg szeretnéd, de ha rajtam múlna, maradna minden, ahogy van.
Első fiunk születése után 118 kiló voltam, de a férjem annyi bókot mondott, hogy elvette a kedvem a fogyástól. Akkor fogytam le, amikor én akartam.
Nemrég néztünk régi képeket, ahol a kisfiammal vagyok a kanapén. Kérdeztem: Miért nem szóltál, hogy fogyjak? Olyan kövér voltam.
Én aranyos, édes, puha kis pogácsám vagy! Akkor fogyj, ha te akarod. Nekem minden úgy jó, ahogy van.
Öt évvel ezelőtt nyáron kitört nálam a pikkelysömör, nagy, amorf foltok lepték el a testemet. Nyaralni mentünk, de nem mertem fürdőruhát felvenni a strandon. Férjem megkérdezte: Mi a baj?, és rájöttem, ő tényleg nem érti, mi a gond. Számára gyönyörű voltam, ő csak engem látott.
Most nem a férjemet reklámozom, hanem a kapcsolatunkat. Ha a férfi elvárja, hogy megfelelj a saját szépségideáljának az nem szeretet, csak uralkodni akar.
Te egy gyönyörű, érett alma vagy! Ha ő csak a hibáidat látja, akkor igazából nem is vágyik rád, csak a felsőbbrendűség érzésére.
Szíved joga, hogy félelemből utána menj. De gondolj bele, mit veszítesz? Egy zsarnokot, akinél te csak egy dísztörpe vagy piros gombakalappal?
Minden férfi, férfiassága révén, uralkodni is akar, de ezt nem félelemre, hanem csodálatra, tiszteletre kell alapozni. Az engedelmességet nem kikényszeríteni kell, hanem választás útján kell elnyerni. Azt a férfit kell választani, akivel tényleg menni akarsz, aki biztonságot, erőt és gyengédséget sugároz. Ő veszi a kezed, és veled együtt indul el a világ végére, te pedig rábízod magad, mert őt választottad.
És ezt a jogot ki is kell érdemelnie…
Az én leckém: csak akkor tud valaki igazán szeretni, ha te is szereted, elfogadod magad. Az egyediségetek a legnagyobb érték, ne mondjatok le róla senkiért!
