Képzeld el, van egy régi haverom, úgy hívják, hogy Antal. Ő mindig is arról álmodozott, hogy majd más pénzéből él kényelmesen, anélkül hogy igazán megdolgozna érte. Különösen igyekezett behálózni egy lányt, Lillát, akinek a családja elég jól el volt eresztve itt, Budapesten. Láttam rajta, hogy valójában nem szereti a lányt, de úgy gondolta, egy tehetős feleség lesz a belépője a gondtalan életbe.
Nem mintha Lilla olyan ügyesen csinálta volna a pénzt az igazi siker a családban a mamának, Juditnak volt köszönhető, aki több nagy boltot is futtatott a belvárosban, és jól ment a szekér. Egyik este, amikor söröztünk valahol a Gozsdu-udvarban, próbáltam kicsit a lelkére beszélni:
Te Antal, nehogy azt hidd, hogy egy életen át majd etetnek csak úgy! Jó lenne, ha magad is tudnál talpra esni meg dolgozni, függetlenség az igazi szabadság.
Ugyan már, Attila! Úton van a gyerek és teljesen megbíznak bennem, semmi para! röhögte ki az egészet.
Egyszerűen nem értettem a srácot. Tényleg nem volt fair így kihasználni valakit. Egy magyar ember igenis dolgozik, felelősséget vállal a családjáért, nem ül otthon a sült galambot várva.
Kíváncsi voltam, mi van vele, úgyhogy egy hónap múlva újra felhívtam. Kiderült, hogy se Lilla, se ő semmit nem csinálnak egész nap csak otthon punnyadnak, játszanak a gépen meg nézik a tévét. Judit főzi a kaját, mindent ad nekik. Megmondom őszintén, kicsit irigyeltem is Antalt, mert elérte, amit akart.
Fater, Lilla anyja gazdag, soha nem kell dolgoznunk! menőzött velem a srác.
De ahogy lenni szokott, ez a szerencseszéria sem tartott örökké. Egyszer csak gondok lettek a vállalkozásban, a bevétel leesett. Judit kénytelen volt felajánlani, hogy inkább ők is álljanak be dolgozni a boltokba.
Egy hónap telt el, amikor Antal nagy sóhajjal hívott fel:
Öregem, tudsz kölcsönadni ötezer forintot két hétre? Munka után rohangálok, ha felvesznek valahova, kapok előleget, és visszaadom. Annyira le vagyunk égve, hogy csak na panaszkodott szomorúan.
Na, innen indult náluk az új fejezet: vége lett a semmittevésnek. Azóta mindketten dolgoznak, keményen. A pénzt, amit kértek, vissza is kaptam, szóval becsületből nincs hiány. Egy biztos: a gazdag családban sem éri meg másra támaszkodni. Az embernek a saját lábán kell állnia, mert csak így lehet nyugodt, boldog élete.
