Ma ismét elmosogattam. Már harmadik napja halmozódnak a tányérok a mosogatóban. Még egy tiszta pohár sincs. Vártam, vártam Mit lehet ilyenkor csinálni? Fáradtan, éhesen, idegesen értem haza a munkából. Előbb mindent el kell mosogatni, különben nincs mibe enni, nincs miből inni.
Ráadásul ennivaló is alig akad. Bekapcsoltam a vízforralót, felraktam egy fazék vizet a tűzhelyre. Legalább főzök egy pár virslit. Vagy csak megfőzöm őket simán. Nagyon éhes vagyok. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer így kell majd szenvednem… És hogy milyen lett volna egy igazi tárkonyos leves Anna főztjéből! Most mennyire jólesne egy ilyen leves
Meg a pogácsák! Meg a tészták különféle töltelékkel. És azok a sült oldalasok, amiknél nem volt párja. És a rend, a tisztaság otthon! Munka után hazajöttél, minden csillogott-villogott. Illatos frissesség mindenhol. És most
Miért nem vettem ezt észre? Azt hittem, Anna csak a mosás, főzés miatt van velem
Egy nap megláttam Katát. Gyönyörű volt, rövid szoknyában, magas sarkúban. Egy kozmetikai szalonból lépett ki. Nagyon ápolt, igazán kitűnt a tömegből. Akkor úgy tűnt nekem
Nem jártam szalonokba, nem költöttem pénzt hajra, festésre. Divatüzletekben sem mutogatott magát különösebben. Pedig ő is csinos, karcsú volt. Csak nem szerette a nőies dolgokat. Mindig farmerben és sportcipőben járt. Kiszaladt boltba vagy forgolódott otthon.
Másba vagyok szerelmes! mondtam Annának amikor hazaértem. Elmegyek tőled! Nem akarom becsapni.
Anna éppen habot vert a tortához. Még csak rám sem nézett. Nem vettem észre, hogy könny csordult a szeméből
Fárasztó volt látni magam mellett nem nőt, hanem háziasszonyt. Talán ezért sodródtam Katához. És most én mosogatok, felmosok, takarítok. Konyhatündér még nem lett belőlem, néha éjjel is Annának a pogácsáiról álmodom
Katának friss manikűrje van, így ő nem végez házimunkát. Ott ül a kanapén, magazint lapozgat, szalont tervez. Körülötte pár ruha hever a földön, már többször megbotlottam a cipőiben. Fogalma sincs, mit vegyen fel a szalonba. A pohár az ajtó mellett tegnap sem vitte el, úgy maradt.
Miért cseréltem le a feleségem egy ilyen lustára? Hamar felőrlődik így az ember. Főzzek egy kis tésztát? Nagyon éhes vagyok
Ma rájöttem, mennyire el tudja torzítani az embert a vágy valami újra, csillogásra. Elfelejtjük azt, amitől valóban otthon az otthon, amitől melegség van és rend. Az igazi érték nem a külső ragyogásban, hanem a hétköznapi gondoskodásban, közös örömökben van. Ezt tanultam meg ma, a mosogatós nap végén, amikor már csak a régi pogácsa íze hiányzott igazán.
