Képzeld el, anyósomék az esküvőnkre elképesztően nagy ajándékkal leptek meg minket egy lakással! Ünnepélyesen átnyújtották a kulcsokat, és mondták, hogy mostantól a miénk, tulajdonosok vagyunk. Persze, mivel a lakás új építésű volt, csak szerkezetkészen vásárolták meg. Az anyósom rögtön azzal jött, hogy ha ők már adtak nekünk egy lakást, az én szüleimnek is illene beszállni a felújítási költségekbe. Nálunk otthon anyuék már korábban adtak nekünk egy tisztességes összeget, de végül abban is benne voltak, hogy segítenek a felújításban.
Az esküvő után rögtön nekiálltunk a munkálatoknak. Apám építőiparban dolgozik, szóval ő beszerezte az anyagokat is mind, én meg mellette segédmunkásként toltam. Még Dorka is, a feleségem, időnként beállt segíteni tényleg közösen csináltuk.
Néha az apósom is besegített. Úgy döntöttünk, amíg nem kész a lakás, nem költözünk ki albérletbe, hogy spóroljunk, addig Dorka szüleinél lakunk.
Egyik nap kutattam valami papírok közt, és rátaláltam a lakással kapcsolatos iratokra. Valami furcsát vettem észre, amitől rögtön tele lett a fejem gondolatokkal és őszintén, elég ideges is lettem. Kiderült, hogy hivatalosan az anyósom Kovács Erzsébet a lakás tulajdonosa!
Aznap este megbeszéltem apuval, hogy inkább másnapra toljuk a fürdőszobához szükséges holmik vásárlását elmondtam neki, mire jöttem rá, és szóltam, hogy ezt sürgősen át kell beszélnünk.
Na de miért a mama a lakás tulajdonosa? Miért nem Dorka? szegeztem a kérdést egyenesen, amikor mindenki otthon volt.
Jaj, hát olyan vagy, mint egy gyerek! Természetes, így legalább nem bántjuk meg a mi kicsi Dorkánkat vágta rá Erzsi néni.
Ezt hogy érted?
Hát, nehogy aztán elválj tőle és el akarod vinni a lakás felét!
Hogyhogy a tiétek? Apámmal együtt toljuk a felújítást, ami lassan annyiba kerül, mint a lakás fele! És miért gondolod rögtön azt, hogy válni fogunk? Most házasodtunk össze!
Anya, kértelek, hogy írasd át a lakást a nevemre szólalt meg halkan Dorka.
Tehát tudtál erről az egészről?
Nem, félreérted Tudtam, de mondtam anyának, hogy rám kell íratni a lakást!
Na, Dorka, micsoda szép kezdete ez a házaséletnek! Hazugság az egész!
Eltelt pár nap azóta, hogy visszaköltöztem anyuékhoz. Azóta sem tudom, mit kezdjek ezzel. Dorka próbál velem beszélni, de nekem ezt át kell gondolnom. Nem gondoltam volna, hogy ekkora hátsó gondolataik vannak az ő oldalán, bár lehet, hogy minden szülő így csinálja
Szerinted mit lépjek most?






