A bátyám, Márton hat évekkel ezelőtt feleségül vette Virágot. Azóta se én, se a szüleink nem tettük be a lábunk a lakásukba. Minden ünnep, születésnap és családi összejövetel náluk, a szüleink tágas házában zajlik, a Budapest külvárosában. Anyukám hegyeket főz, megteríti az asztalt, majd még dobozokba is pakol házi fasírtot és salátákat, hogy Márton és Virág elvihesse.
Amikor Márton friss házas volt, Virágnak pár hónappal később volt a születésnapja. Anyukám, tele lelkesedéssel, meglepetést akart szervezni: vettünk egy tortát, kiválasztottunk egy szép ajándékot, és úgy döntöttünk, benézzünk hozzájuk. Anyukám felhívta Virágot, de az ridegen közölte, nem tervez semmilyen ünneplést. Anyukám nem adta fel:
Csak benézünk egy percre, megiszunk egy csésze teát, és megeszünk egy szelet tortát! Semmit sem kell előkészítened, Virágom!
Végül mégis elmentünk. De a meleg fogadás helyett hideg zuhogás ért: Virág az utcán jött elénk, motyogott valamit a rendetlen lakásról, és nem engedte át a küszöbön. Meglepődve átadtuk neki a tortát és az ajándékot a lépcsőházban, majd hazamentünk. Azóta minden ünnepet anyukámnál tartunk, és próbáljuk elfelejteni ezt a kínos pillanatot.
Virág egyszer nyíltan megmondta a szüleinknek:
Nektek nagy házatok van, ott van hely a vendégeknek! Mi egy egyszobás lakásban élünk, hogy hívhatnánk meg mindenkit?
Erőmet kellett összeszednem, hogy ne szóljak bele. Nem lehetne egy kis lakásban legalább a apósékat és a férj húgát meghívni? Nem egy tömegről van szó, csupán három emberről! De hallgattunk, hogy ne essen össze a családi békesség.
Most Virág az ötödik hónapjában jár a terhességének. Ez lesz a szüleinknek az első unokájuk, és anyukám természetesen repes az örömtől. Folyton felhívja Márkost, érdeklődik, hogy van Virág, szüksége van-e segítségre. De nemrég megtudtuk, hogy Virág már a terhessége elején felmondott a munkahelyén. Anyukám pánikba esett:
Rosszul érzi magát? Szüksége van a segítségemre?
Márton megnyugtatta: Virágnak jól van, csak pihenni akar. Mi pedig nem értettük. Márton és Virág mindig nagy lábon éltek: éttermek, utazások, drága ruhák. Nincs lakáshitelük a lakást Virág nagymamájától örökölték , így minden pénzüket luxusra költötték. De most, hogy Virág nem dolgozik, a bevételük jócskán csökkent, és a megszokott életük kilátástalanná vált. Márton próbálta megértetni vele, hogy takarékoskodniuk kell, de Virág nem hajlandó lemondani a kényelemről.
Virág bevallotta Mártonnak, hogy félelemből mondott fel, nehogy megfogjon valamit a munkahelyén. Óvatossága érthető, de a költségvetésük így is kifeszül, mik
