Az anyósom tönkre akarja tenni a házasságomat. A legszomorúbb az, hogy a férjem nem hisz nekem.
Amikor feleségül vettem Annabellát, úgy éreztem, én vagyok a legboldogabb férfi a világon. A feleségem kedves volt, tisztelt engem, mindenben segített. Csak az anyósom árnyékolta be ezt a szerencsét kicsit. Amint megismertem, azonnal rájöttem, hogy nem a legeszesebb ember.
Imádja az otthonosságot, és mindig minden felett kontrollt akar gyakorolni. Rájöttem, ha együtt laknánk vele, megfulladnék a sok beavatkozástól. Ezért úgy döntöttünk Annabellával, hogy albérletbe költözünk Budapesten.
Aztán meghalt az édesapám rákban szenvedett. Örököltem egy nagy házat egy alföldi faluban. Úgy határoztunk a feleségemmel, hogy kiköltözünk vidékre. Mindketten szerettünk mindig is a kertben, földeken dolgozni, saját álomkertünket akartuk.
Eltelt egy kis idő a költözés után. Egy nap egyszer csak beállított az anyósom. Kijelentette, hogy ezt a házat ő akarja magának. Felajánlotta, hogy adnának helyette egy egyszobás lakást Pesten. Természetesen nemet mondtam. Erre hatalmas jelenetet rendezett, majd kiviharzott a házból.
Rá pár órára felhívott a feleségem, és közölte, hogy az édesanyját rosszul bántam, állítólag kiabáltam vele. Kiderült, hogy az anyósom mindenfélét összehazudott rólam. Nem tudom, mitévő legyek, vagy mit mondjak Annabellának, hogy higgyen nekem.







