Találtam okot, hogy megkérjem a kezét. Elbeszélés
Nagyon hálás vagyok mindenkinek a támogatásért, a kedvelésekért, az odafigyelésért, a visszajelzésekért, a feliratkozásért, és külön köszönöm a támogatásokat tőlem és az öt macskámtól.
Kérlek, osszátok meg az általatok kedvelt történeteket a közösségi oldalakon ez is öröm az írónak!
A lányod szeretett volna fajtatiszta kutyát? kérdezte egyszer egy asszonyt a szomszéd.
Szeretett volna, de pénzünk az sajnos nincs rá, hiszen egyedülállóként élünk felelte az asszony. De a szomszéd csak mosolygott: Odaadom ingyen, gyere velünk.
Ahogy a sors hozta, a lánya, Zsófi épp hazaért az iskolából, és amikor ezt meghallotta, rögtön ragaszkodni kezdett hozzá.
Anyu, menjünk el, hiszen ingyen van! Én majd sétáltatom, és minden tantárgyból ötös leszek, esküszöm, anyu!
Na, Gergő, milyen férfi vagy te! Feldúltad a gyereket, aztán nekem kell boldogulnom dohogott Márta néni.
Márta, előbb nézz rám figyelmesen, utána haragudj! Jó ember vagyok, szorgalmas, dolgos. Minden szempontból rendes, csak épp magányos! mondta nevetve Gergő.
Ne ugrass már, Gergő, minek nézegesselek? Hát nem ismerlek? Hét évvel idősebb vagyok nálad, nekem már rég érettségi volt, amikor te még alsóban voltál, gondolj csak bele! duzzogott Márta még inkább.
Most már egy szintre kerültünk, nézd csak, alig vagy nekem a vállamig, és gyengébb is vagy nálam! lépett közelebb Gergő és átkarolta Márta vállát.
Látod, Zsófi, mennyivel magasabb és erősebb vagyok a mamádnál!
De észben gyengébb, hisz a saját lánya előtt ölelgeted! szabadult ki alig Márta.
Pont erről van szó! Éppen egy olyan okos nő hiányzik nekem, mint te, azért vagyok én ilyen elveszett mosolygott panaszosan Gergő.
Most már elég, megyünk a kutyáért vagy nem? kérdezte Zsófi sírós hangon.
Na ugye, hol kapsz ilyet pénzért? Itt meg ajándékba adom. Olyan édes, foltos, és hogy milyen kalandja volt, gyertek, majd megmutatom! Gergő hangja titokzatos volt, Zsófi pedig anyja karját szorongatta.
Anyuúú, azt ígérted!
Gergő a szomszédasszony szeméből látta, hogy bizonytalan, rögtön sürgetni kezdett.
Indítsam a kocsit? Közel van, meglátjátok, nem bánjátok meg!
Márta egy pillantást vetett Gergőre, felsóhajtott, majd a lányához szólt:
Na jól van, azt mondják, kicsi a kutya, de figyelj rám, ha rossz jegyet hozol…
Zsófi végig úton volt a kérdéseivel: Vicces a kutyus? Hogy hívják? Gergő bácsi, mindjárt odaérünk?
Végre megérkeztek a régi bérházhoz.
Ez az anyám régi lakása, kiadtam, de balul sült el. Bocsánat a rumliért, nem volt időm takarítani, tegnap jöttem rá, mikor a bérlőkhöz mentem pénzért…
A lakásban tényleg rettenetes rendetlenség volt. Zsákok közt, kiszórt rizs, süteményes dobozok és bűzös konzervdobozok között, egymás mellett kuporogva ült egy szürke macska sárga szemekkel és egy kócos kiskutya.
Koszosak, elgyötörtek voltak, de mint kiderült: nem adták fel a reményt, amit a sors nekik szánt.
Nézzétek csak! kezdte Gergő kissé zaklatott, mégis vidám hangon. Egy hónapig nem jártam itt, amikor pénzért jöttem, ezt találtam!
A szomszédok elmondták, hogy a két lány, akik nála laktak, pár hete titokban elköltöztek, bérleti díjat nem fizettek.
A cicát és a kutyust pedig egyszerűen sorsukra hagyták.
Így maradt ott szerencsétlenül a két állat magányosan, nem tudván, eljön-e valaha a szabadulás órája.
Étel és víz nélkül, zárva egy lakásban.
Hogy élhették túl? kérdezte rémülten Zsófi.
Az életükért folytatott küzdelem nyomai szerte a lakásban látszottak. Az éhes kutyus és cica mindent megettek, amit csak találtak. A sütiket, cukorkát rögtön, aztán tésztát rágtak, még a zabpelyhet is megették. Csodával határos, hogy a húskonzervet és a sűrített tejet is kibontották és megették, amit az előző bérlők hagytak. Röviden: mindent, amit találtak, felfaltak!
Látni kellett volna, hogy csinálták!
De a legfontosabb a víz volt.
A cica valahogy kinyitotta a fürdőszobai csapot, vagy épp véletlenül elfordította. Szerencséjük volt, hogy nem teljesen, különben eláztatták volna a szomszédokat persze, talán így gyorsabban kiszabadultak volna…
Gergő tudta, kit kell odahívni, Zsófi rögtön sajnálni és etetni kezdte a kutyust és cicát azzal a táppal, amit Gergő hozott magával.
Még Mártának is könny csillant a szemében.
Sejtettem én, nem tévedtem benned, Márta, te jólelkű asszony vagy mondta halkan Gergő, amíg Zsófi simogatta a jóllakott, boldog állatokat. Hazavisszük mindkettőt, igaz? És leszel a feleségem, Márta? Azért nem nősültem, mert nem találtam hozzád hasonlót. Gyere hozzám, jobb életünk lesz, ne kételkedj. Autóm van, két lakásom is; lesz hová költöznie Zsófinak, ha egyszer férjhez megy. A másik lakást kiadjuk, de csak rendes bérlőknek, nem ilyeneknek. Leszel a feleségem? Lenne talán még saját gyermekünk is, és boldogan élhetnénk! És máris van kutyánk és cicánk, ahogy egy rendes házban kell, mondj igent, Márta!
Mondj igent, anyu! kiáltotta Zsófi, aki nem is értette teljesen, miről beszél Gergő bácsi.
Gergő nevetett.
Látod, mindenki beleegyezett, csak te vagy hátra!
Ugyan már, Gergő, te viccelsz, igaz? pirult el hirtelen Márta.
Hiszen a szomszédja tényleg jóképű meg jószívű férfi, az állatokat sem dobta ki, törődött velük.
Igazából sosem gondolta volna Márta néni, hogy egyszer majd valaki megkéri a kezét. De miközben elképzelte, Gergő újra átölelte, s Márta szíve boldogan dobbant meg.
Adj egy napot gondolkozni, ha tényleg komolyan mondod, te kis csábító! pirult el teljesen Márta.
Hát gondolkodj csak, nem vagyunk gőgösek, addig a cicát elviszem magamhoz, nektek pedig a kutyus, ahogy szerettétek volna. Holnap jövünk Manci nénivel a válaszért, te Barni, addig legyen rend fordult Gergő a kiskutyához, aki ügyesen vakkantott is rá…
Márta végül igent mondott Gergőnek.
Egy hónap múlva az egész lépcsőházban nagy lagzit csaptak.
Mártánál főztek, de az asztalokat Gergő lakásán rakták, mert ott több hely volt.
Manci és Barni, az új gazdáiktól egy lépést sem tágítottak az állatok mindig érzik, kik a jó emberek, akikhez érdemes ragaszkodni.
Egy év múlva Márta és Gergő ikreket kaptak: Emese és Zsombor születtek.
Manci és Barni is komoly feladatot kaptak: a gyerekekre vigyáztak, mert nagy családban mindenkinek megvan a maga dolga.
A legfontosabb pedig, hogy a nagy és szerető család boldogságot is bőven ad!
Gyerekeknek öröm, állatoknak otthon,
Hiszen egy macska és egy kutya is kell, hogy teljes legyen a család.
A történet tanulsága: a törődés, a kedvesség és az összefogás képes boldogságot teremteni ott is, ahol már minden remény elveszettnek tűnt. A szeretet otthont, családot és örömteli életet ad mindenkinek.
