2024. április 12. Ma este leültem a konyhában a jegyzetfüzetem mellé, és felidéztem azt a rövid, de fájdalmas időszakot, ami a szupermarketben kezdődött, ahol a nyári szünidőm alatt dolgoztam.
Találkoztam Mártonnal, a szomszéd házban élő fiatallal, mikor egy polc mellett váltottuk a kedvtelésből való segédkezést egy-egy mosolyra. 19 évesen már arra törekedtem, hogy anyagilag független legyek, ezért felvállaltam néhány extra műszakot. Szülőim büszkék voltak rám: egyetemre jártam, közben dolgoztam, így el tudtam takarékoskodni eszközökre vagy egy kisebb budapesti kiruccanásra. Márton is azt mondta, hogy a részmunkaidős állás jó kezdés, még ha ő maga nem dolgozott is.
Kapcsolatunk lassan kibontakozott. Márton virágot hozott nekem, én csokoládét kínáltam neki, néha este a bolt zárása után maradtunk egyedül, beszélgettünk, miközben a vevők már elmentek. A boldogságunk csak két hétig tartott. Márton anyja, Erzsi, nyilvánosan megalázott a boltban, és ettől kezdve már nem akartam tovább a fiúval találkozni sőt, szégyelltam magam is.
Az éjszakai műszakon belépett Erzsi Mártonnal a kasszához. Nem vette észre, hogy a fia csak szemet pislogott nekem, mi pedig egy csendes mosollyal válaszoltuk egymást. Amikor ő a pénztárhoz ért, a gép beragadt, és a vásárló idegesen felkiáltott: Már milliószor vásároltam itt, és most csak engem akarsz becsapni! ezután a nő a számomra a csaló szót kiabálta, mintha szándékosan akarna elvenni egy nyugtát.
Látod, Márton, ezért kell szorgalmasan tanulnod, hogy ne kelljen itt állkádba mondani, hogy a pénztár beragadt! mondta Erzsi hangosan a sorban álló személlyel.
Nagyon kínos volt, hiszen ő a barátom anyja volt, sőt a sorban még ismeretlenek is álltak, akik már láttak engem korábban, s talán később is visszatérnek, és morcosan suttognak majd rólam.
Márton kétségbeesetten kérte, bocsássak el anyja rossz napja miatt, de én nem tudtam. Elhagytam őt, felmondtam a kasszában, és szerencsére találtam egy új állást a határ menti városban, ahol kevesebbet keresek, de több órát dolgozhatok, és már nem kell szembe néznem olyan emberekkel, mint Erzsi.
Meglátottam, hogy minden munka értékes, és a diákoknak néha nincs sok választás. Jó, ha valakinek erős, magabiztos szülői háttérrel rendelkezik, de az élet nem csak a diploma birtokosainak kedvez, hiszen egyetemi fokozattal is lehet kasszáros. Tanulságom az, hogy a becsületesség és a saját önbecsülés felül kell, hogy álljon a mások általi megaláztatáson; ha valaki megtagadja ezt, jobb, ha új utakat keresünk, még ha az anyagiak kevésbé is csillognak.
