Ne gondolj rám rosszul, kedvesem. Szofi már alig várta az újévi szünetet, mert el akart menni Bánkútra, hogy egyszer végre megtanuljon síelni. A lányát, Lili-t, a főiskolában a harmadik évben tanulja, állami ösztöndíjas. Szofi gyakran mesélte a kollégáknak:
Hát nem csodálatos Lili, nem kell fizetnie a tandíjat, még ösztöndíjat is kap. Én meg bejön, hogy nyaraljak, utazzak kicsit.
Tényleg, Szóni, a lányod szép munka, nem úgy, mint az én csintalan fiam, akinek csak a férje intézi a dolgot, és csak az egyetemre jár, de elég pénzt hoz haza tette hozzá a barátnője, Kata.
Szofi egy nagy cégnél osztályvezető, jó fizetést kap, saját lakása és autója van. Tizenkét évvel ezelőtt elvált a férjével, aki a születési helyére, a falujába költözött, és már nem hallott a lányáról. Szofi nem is akart vele bajlódni, végül maga nevelte Lilit, aki most Budapesten tanul, és valószínűleg ott marad majd.
Szofi karcsú, szép, mogyorós haja karéba vágva, barna, határozott szemei, mindig kedves és udvarias. A válás után több férfi is volt már az életében, de amíg komoly szerelemre és házasságra vágyik még nem jött el a megfelelő.
Két hétre szóló Bánkúti útra alaposan felkészült, már a nyár óta álmodozott róla.
Jaj, Kata, vettem magamnak egy igazi síruhát nevetett Szofi. Drága, de miért ne? Végre megtanulok síelni! Ti meg a férjetekkel rendszeresen mentek a pályákra, én meg még csak most kezdek. Ha volna közel egy síközpont
Az újév előtt egy céges buli volt, jókat nevettünk, s kicsit elcsendesedve mindenki elindult a szabadságra.
Szóni, pihenj meg teljesen mondta Kata. Mi a férjemmel a szüleimnél lesünk, úgyhogy hamarosan újra találkozunk. Neked még három napod maradt a szabadságból.
Köszi, Kata, igyekszem pihenni. Nyáron mindig nyaralni mentem, most meg tényleg télen vagyok a szabadságon.
Szofi elrepült Bánkútra. Az újévi szünet után mindenki visszatért a munkahelyre, kicsit fáradtan, de boldogan, néhányan úgy is, mintha nem is lett volna elég szabadnap.
Szia, Szóci! köszöntötte Kata, mikor újra találkoztak. Láttam, hogy szikrázol a szemed, ragyogsz, mintha szárnyakon repülnél. Nyilván valami nagy pihenés járt.
Szia, Kata! Nem is tudod, mennyire feltöltődtem! A legjobb nyaralás volt az életben, milyen csodás Bánkút és környéke rohangálva mesélte Szofi.
Tanultál síelni?
Persze! Ráadásul a helyi borokból is kóstoltam, a hegyi konyha ízeit is megízleltem. És még megismerkedtem Ármin-nel.
Na, ez már valami! nevetett Kata. Ki ő?
Ő az oktató, aki snowboardozik, Ármin. Be is szerettem.
Gratulálok, Szóci, végre valami komoly a szívedben
Köszi, barátnőm. Ármin annyira kedves és figyelmes volt, szinte leveszi a lábáról a port, és egyszerűen beléd olvasztja magát. Romantikus volt, és én teljesen beleestem.
De Szóni, ti tényleg komolyan gondolkoztok? Te már otthon vagy, ő meg a hegyekben Hogyan alakul a kapcsolat?
Szofi is gondolt erre, amikor hazatért, de Ármin azt mondta, ne aggódjon.
A mi szerelmünk olyan, mint a filmekben, a szemedbe nézve azonnal elég. Körbevezette a várost, együtt vacsoráztunk a legjobb éttermekben. Egy nap, a hegyekben egy panorámás étteremben elmondta, hogy szerelmes belém.
Tökéletes, igazi romantika mondta Kata.
Ármin azt mondta, már régóta várta a nekem való hölgyet. Itt rengeteg szép lány van, de csak velünk szikrázott a szerelem. Kölcsönösen szeretjük egymást.
Szóni, mi lesz most? kérdezte Kata.
Hosszú beszélgetést folytattunk. Nem akarok elmenni Bánkútra, itt van a munka, ahol otthon vagyok, és ő sem akar elmenni, hisz itt él és dolgozik. Végül Ármin úgy döntött, hogy felhúzza a szekrényét, és elköltözik hozzám városunkba.
Szuper! Ármin igazi hős örvendezett Kata.
Amikor eljött az idő, hogy Szofi hazatérjen, Ármin megígérte, hogy hamarosan újra találkoznak, majd búcsúztak a repülőtéren.
Szofi, még két hónapra leszek a szerződésben, aztán jövök hozzád mondta határozottan Ármin, és elvitte a táskáját.
Minden nap telefonálni kezdtek, szerelmes üzeneteket küldve egymásnak. Szofi minden apró részletet elmesélt Katának, hálát adott a sorsnak, és izgatottan várta Ármin visszatérését.
Ármin szerződése hamarosan lejárt, így kevesebb mint két hétre számított, hogy repülőjegyet vegyen, és Szofival legyen.
Ám egy nap szörnyű üzenetet kapott:
Szofi, baleset történt a gyakorlás közben, elvágtam a lábamat két helyen, a doktorok sürgős műtétet javasolnak.
Azonnal felhívta:
Szia, kedvesem, most repülök hozzád, szabadságot kérnék.
Ne gyere, csak a kórházban vagyok, kérlek, küldj nekem ezer-háromszáz forintot, amíg nem tudok dolgozni, és a műtétre is szükség lesz. Szofi, nagyon szeretlek, de ez most tényleg így van.
Rendben, Ármin, segítek, elküldöm a pénzt, csak hogy minél gyorsabban felépülj.
Szofi bármit megtenne szerelméért, de Kata egy kicsit gyanakodott.
Szóci, túl könnyen bízol Árminban, ilyen nagy összeg, kéne megcsak ellenőrizned a gyógyszert, talán a doktort is felhívni óvatosan szólt.
Mit mondasz, Kata? szögezte vissza Szofi, egy olyan pillantással, ami Kata fejét fagyasztotta.
A napok teltek, Szofi számolta a műtét előtti napokat, aztán a felépülés napjait, végül az időpontot, amikor Árminnek már csak a jegy megvásárlása maradt. Minden nap telefonálni kezdtek.
Szofi, nagyon köszönöm a segítséget, amint hazaérek, visszafizetem a pénzt. Csak várj, amíg visszatérek mondta Ármin, és Szofi úgy repült, mintha szárnyakat kapott volna.
Várlak, Ármin. Ne aggódj a pénz miatt, a legfontosabb, hogy meggyógyulj, és hamarosan újra együtt leszünk nyugtatta Szofi, könnyek csordulva a szeméből.
Árminnek újra pénzre volt szüksége a repülőjegyhez, csak harmincezer forint hiányzott, ezért újra írt.
Szofi, ha tudnál átadni még harmincezer forintot, már úton vagyok feléd, minden visszaköszön, még többet is adok.
Szofi olvasva a levelet kissé elkeseredett, Kata megkérdezte:
Mi van most újra, Szóni?
Szofi bemutatta a hosszú üzenetet, benne a szomorú, szinte könyörtelen stílusú kéréssel: Úgy érzem, az életem csak sötét csíkokból áll, csak te gondolkodsz rólam kedvesen, ez ad reményt. Ne gondolj rosszul rólam és persze a pénz kérésével.
Kata felnyomta a hátsó lábát, ismét gyanakodva olvasta:
Szóci, szerintem ez csak egy csaló, állandóan pénzre van szüksége. Jobb, ha nem küldöd el. Ki is lenne ez a szegény ember, ha nem te, a szerelmed?
Ármin igazi, csak egy nehéz időszak védelmezte Szofi. Aki nehézségen megy keresztül, segíteni kell, különben ki mástől? És ne vedd úgy, hogy gyanús vagyok
Szóni, nem vagy gazdag, hogy ilyen sokat küldj! Én csak attól tartok, hogy ezzel csak áldozattá teszed magad. Valószínűleg te vagy az első, akit elcsábított a csapda Engedj nekem segíteni, mielőtt megbánod súgta Kata.
Szofi elgondolkodott, talán Kata igazat mond. A férje, Gábor, amelyetől csak a hangod hallatszott a telefonon, azt mondta:
Szóni, ne higgy neki, ez egy csaló, írj neki, hogy nem tudsz pénzt küldeni. Miért akarnál egy síró, pénzért könyörögő embert támogatni?
Szofi felhívta Ármin:
Sajnálom, de most nincs pénzem, talán magad tudod megoldani.
Jól van, te kapzsis vagy, ne hívj többé! söpört vissza Ármin, majd lekapcsolta a vonalat.
Látod, Kata, ígérte, hogy megmutassa a valódi arcát sóhajtott Kata. Ne aggódj, még lesz neked igazi férfi is, csak idő kell.
És így ért véget a sztori, ahogy a régi barátnő megnyugodott, és Szofi is kénytelen lett a szívében megbocsátani a megtévesztésnek.
