Az első pillanattól nem nyerte el a tetszésemet

Á, hát azonnal nem tetszik
Hát, máris neked akar? Lehet, hogy úgy tűnik? Lehet, hogy véletlen?
Anya, milyen tűnik? Már azt gondoltam, hogy Gábor árvává lesz Balázs egy fejjel magasabb nálam!
Tudod, a férfiak nem csak úgy emelik fel a kezüket Te már kicsi korod óta robbanékony vagy. Ha valami nem oké, akkor fehér tűzérettel szúrod fel.

Réka megdöbbent a szavaktól. Anyjától védelmet, felháborodást, legalább egy együttérzést várt, de nem ezt. Mintha ő is hibás lenne. És ha, áldás legyen, a dolgok tényleg rosszra fordulnának, anyja is őt hibázná?

Hogy lehetnék mégis nyugodt, ha nála minden húzika és cica van? Már három éve sem hallok tőle ilyen szavakat! tiltakozik Réka.
Hú! Már anyára is kiabálsz mondja Lászlóné enyhe irritációval a hangjában. Réka, nézd, felhúzni a kart csak egy lépés, még nem ütni. De ő nem iszik, nem bulizik, dolgozik. Persze, a karakterével. Minden férfi ilyen, te is így vagy. Volt már jobb férjed? Gondold át alaposan, ne csinálj hülyeségeket felhúzódásban
Anyu, köszönöm a támogatást mondja Réka, és leteszi a telefont.

A fizikai erőszak, a csalás és a hazugság olyan dolgok, amiket Réna egyáltalán nem tud elfogadni, főleg házasságban. Balázs minden kombinációt összegyűjtött. Réna már döntött, és nem akarta elhagyni őt, de meglepte egy másik dolog. Anyja úgy reagált lányának a szavára, mintha egy áru lejárási dátumáról panaszkodna. Ez már nem illeszkedett Réna fejébe. Valójában sok mindent nem vett észre korábban.

Lászlóné különös szokással rendelkezett: nem csak útközben cserélte a cipőjét, de már ugrás közben is visszapattant. Szembe nézve azt mondta, amit szeretett volna, de háta mögött más volt. Mosolya édes és szemtelen, tekintete gyakran hideg és mérlegelő volt.

Jaj, milyen aranyos ruha! Milyen jól áll rajtad mondta, amikor a kicsi lánya próbálta a ruhát egy budapesti áruházban.
Aztán Lászlóné megnézte az árat, felkapta a szemöldökét, és azonnal változtatott véleményen.

Na de, tudod, a lábad Ebben kicsinek tűnnek mondta szigorúan. Nem, nézzünk valami mást.
Végül egy olcsó, szürkebarnamalacka színű synthetic ruhát vásároltak, ami nem is illik, de akciós volt, és Lászlóné dicsérte barátnőinek a sikeres vásárlást.

Néhány anyuka egyénre szabott ruhákat varr a ballagásra. És ez még a negyedik osztályban! panaszkodott Lászlóné a telefonban egy ismerősének. Teljesen elmegyek. Ez a pénz egy egyszeri vásárlásra megy. Én a leárazáson vettem, már így is elég. Lehet, hogy majd még viselni fogja.

Réna baráti köre hasonló volt. Réna elment egy barátnője születésnapjára, és hozott egy szelet süteményt. Jaj, ez a Dorka milyen jó kislány, szülei is rendben vannak. Dorka jönnél-e hozzánk vendégül? Lászlóné azonnal felcserélte cipőjét.

Miért kell neked itt? Emlékezz: barátokat nem szabad beengedni a házba! tanította Réna anyja. Szokj hozzá már gyerekkorodtól. A barátnők először aranyat mutatnak, aztán hát mögött beszélnek rólad, vagy a férjedet magukhoz ragadják.

Balázzal is ugyanígy járt. Eleinte anyja nem hagyta jóvá a lány választását.

Mire jó neked ez a fickó? Jön, megy Egy normális férfi nem viselkedik így. Érzem, hogy te nem vagy egyedül nála figyelmeztette Lászlóné.

És a lány hitt neki. Nem volt sok tapasztalata, a mama tekintélyes véleménye elhallgatta a belső hangját.

Réna megpróbálja elhagyni Balázst. Ez viszont csak fokozta a férfi kedvességét. Néhányszor virágot rendelt számára házhozszállítással, máskor sushit, és Lászlóné megpuhult.

Ilyen férfit nem szabad elveszíteni! mondta, miközben villával próbált felkaparni egy tekercset. Lehet, hogy nem a legideálisabb, de az ideális férfiak még kölyökkutyákként is elvésznek. Nem akarsz harminc macskával egyedül maradni? Akkor vegyük meg a bikát a szarvától, és vidd el házasságba.

Újra Réna anyjának szavait követte, mint egy hűséges lány. Anyja soha nem ad rossz tanácsot.

Még akkor is, ha a figyelmeztetések megjelentek, a hirtelen tűnések nem tűntek egyedülállóak. Balázsnak gyakran változott a hangulata: lehetett kedves, aztán öt perc múlva morcos és durva. Gyakran féltékeny lett Réna barátnőire. Gyakran kritizálta a ruháit, azt mondta, hogy szereti, ha a nők rövid szoknyát és magas sarkú cipőt viselnek.

Réna a mama szavára hallgatott, és hat hónap után megkapta a házassági anyakönyvi pecsétet. Az első hónapok mézbe borultak: romantikus vacsorák, szép szelfik, napi meglepetések. Aztán valami megváltozott.

Balázs már nem kérdezte, mit szeretne Réna. Átnézte a bevásárlólistákat, és minden fölösleges dologra szigorú megjegyzést fűzött, még a hajfestékre is. Majdnem megtiltotta Réna piros rúzsát, mondván, hogy így olyan, mint egy könnyen elüthető lány.

Mindketten dolgoztak, de a házat csak Réna intézte. Balázs korábban jött haza, de mindig a bejárati ajtónál a vacsoráról kérdezett. Vacsora után csendben felállt, elfordult, és a számítógéphez ment, a mosogatógép hegyén maradva.

Balázs, tudnád megmosni a tányérokat? kérdezte Réna egyszer, összeszánta a bátorságát.
Neked nem esik el gondot rám vigyázni?
Kellemes. Csak nagyon fáradt vagyok.
Én is fáradt vagyok, ma dolgoztam.

Réna összezavarodott. Ő is fáradt volt, de Balázsra semmi sem számított. Vállát vonja, mondja, hogy anyukája mindent elintéz, még ha több fiú is van.

Mit akartál a házasságban? kérdezte Lászlóné, amikor Réna a férjéről panaszkodott. A nőnek minden területen helyt kell állnia. Mi vagyunk a család alapjai.

Réna nem értett egyet. De ha minden közeli ember egyetért, hajlamos vagyunk azt hinni, hogy valami velünk van.

Az idő gyorsan telik. Réna gyermeket szül, és minden rosszabb lesz. Barátok előtt tökéletes pár, magukban apró viták. Balázs nem segít a gyerekben, úgy gondolja, hogy egy éves korban nincs teendője. Másik szobában aludik, mondván, hogy a baba sír, reggel kell dolgozni. Réna éjjel felébredve néha észreveszi, hogy Balázs nem alszik, csak a telefonját nyomkodja.

Réna próbál beszélni a férjével, de ő makacsul elutasítja a kapcsolatot. Azt mondja egyenesen: az érzéseid a te problémád, ha nem tetszem, itt a kapu. Miközben Réna nyugodtan, higgadtan magyarázza, hogy a helyzet aggasztja, csak a családért harcol, nem támadja a férjet.

Túl magas elvárásaid vannak mondja anyja, amikor Réna újra megosztja a gondjait. Mit szeretnél még? A férfi dolgozik, gondoskodik, ti a lakásában éltek

Réna még mindig próbálja magát meggyőzni, hogy minden rendben van, a veszekedés mindenkinél előfordul.

Akkor talál egy sor csevegést Balázs telefonján. Nincs nyilvánvaló házasságtörés, de a hangnem nyuszi, napfény, cicacskák. Egy egész állatkert, jó reggelt és jó éjszakát kívánó üzenetek. Néhány flört, de nincs konkrét bizonyíték fizikai hűtlenségre. Réna már ennek is árulónak érzi.

Ekkor már nem bírja tovább. Ugyanazon a napon meg akarja beszélni Balázzal.

Csak felhúzott szavak a felhőkben védi magát. Közös ismerősök, kollégák csak úgy beszélek, hogy kellemes legyen másoknak. Neked miért vagy ilyen? Neked kell bízni bennem.

De nehéz bízni egy férfiban, akinek már egy virtuális galéria van.

A beszélgetés vitává fajul, Balázs újra a kapuba mutat, s egy pillanatban fel is húzza a kart. Réna számára ez elfogadhatatlan, de egyszerűen elmenni nem tud. Segítségért anyjára gondol, de

Na, csak csevegnek csak betűk. A férfinak hiányzik a figyelem, te meg Varázslóval egész nap otthon vagy. Így pótolja nyugtatja Lászlóné Réna szavait.

Lászlóné véleménye nem változik, még akkor sem, amikor Réna elmeséli, hogy majdnem bajba került.

Réna magára marad. Barátnői segítenek: az egyik adja a kulcsot a lakásból, mert most nem lakik a barátjával; a másik pénzzel segít; a harmadik a költözésben. Néhány héttel Réna házassági pert indít, és elmenekül a férjétől. Anyja újra meglepi.

Na, jó! Valami zsarnok dobálja Lászlóné. Nem tetszett nekem elsőre. Emlékszel, mondtam, hogy a normális férfiak nem viselkednek így?

Réna összezavarodva pislog. Igen, mondta. De aztán a mama azt mondta, hogy az ilyen férfit nem szabad elengedni, gondoskodó és figyelmes. Sok mindent mondott.

Anya Te akartad, hogy ne váljak el?
Nem tudtam, hogy legyen ki segíteni! Hová mennék? vág ki, aztán rájön. Van még én, persze De alig van helyem, már idős vagyok, és nem tudok sokat segíteni. Egyedülálló anyának nehéz, ezt én is tudom.

Ekkor Réna rájön, hogy anyja csak a saját kényelmét gondolja, nem a legjobbat a lányának. Olcsó ruhákat vesz, nem engedi be a barátait, arra buzdít, hogy ne váljon el, hogy ne kelljen visszatérnie a saját szüleihez a gyerekkel.

Két év telik el. Réna még beszél anyjával, de már nem mesél el mindent, és nem kér tanácsot. Nem jár Lászlónéhöz, és ő sem hív be. A munka és a pénz nehéz, de a lelke könnyebb.

Egy nap telefon csörög.

Réka teljesen kiszáradtam, vírus kapott, nincs gyógyszer, nincs étel. Most egy kis levesre vágyom Jössz egy órára?

Réka felhúzza a szemöldökét. Egy órát menni egy beteghez, miközben gyermeke van? Kétségbeeső öröm.

Mondd, milyen gyógyszerek kell, és megrendelem.

Csend marad. Anyja más választ várt.

Nem kell semmi szállítmány, csak látni akartam téged. Lehet, hogy ez az utolsó napjaim.
Anya Szívesen segítenék, de tudod, egyedülálló anyának nehéz. Segíteni gyógyszerrel és étellel a kötelességem, de melletted lenni bizalom kérdése. Nem bízom neked. Te vagy a legjobb cipőcserélő sportoló.

Anyja sóhajt, mérgesen megvádolja magát, de nem tudja meggyőzni a lányt.

Attól kezdve Réna nagyon óvatosan választja ki, akiben megbízhat. És igyekszik saját magát sem becsapni, még ha nagyon is akarja.

Rate article
News 24 Justall
Az első pillanattól nem nyerte el a tetszésemet