2025. november 3., keddi nap
Ma délután meglátogattam Mária nagynénit a budapesti lakásában, hogy átadjam neki a papírokat, amiket a könyvelő kérte. Egymást csak ünnepeken látjuk, de most hirtelen kellett segítség. A nagynénimnek nem megy a legjobban az egészsége, de a gondok inkább a rend és a higiénia körül forognak, semmi anyagi dolog miatt.
A házban a falakon porgyűjtők sorakoznak. Régi szoborok, porceláncsészék és dobozok századra vannak egymásra pakolva. A fürdőszobában van egy macska almája, amit Mária csak hetente tisztít meg. A szemét a lábaink előtt hevergál, a levegőben a szennyvíz és a megromlott étel szaga terjeng.
Mária felajánlotta, hogy főz nekem, és elkezdte az asztalt megtakarítani. Amikor a tálcákat állította, észrevettem, hogy koszosak. Miközben ő a főzelék egyik adagját tálalja, én elővettem a zsebből egy csomag antibakteriális törlőpapírt, és a villa tetejét letöröltem.
Mária ezt észrevette. Amikor elkezdtem nyalogatni a kanalat, azt kérdezte:
Nem vagy éhes, vagy nem ízlik?
Mire csak álltam: nem csak a gyomrom, de a lelkem is feszültté vált a körülmények miatt. A helyzetért már csak annyit mondhatok, hogy a tisztaságot mindenek felett tartani kell, még ha a ház körülményei nem is a legszebbnek mondhatók.
Tanulság: A rend és a higiénia nem csak a külső megjelenésről szól; a tiszta környezet nyugtatja a lelket, és emlékeztet arra, hogy a felelősségünk mindig a kezünkben van, akár egy villát törlünk, akár egy családi köteléket ápolunk.
