A testvérem a kétségbeesésbe kergette a feleségét aztán elkerülhetetlen történt
A testvérem példaképem volt. Gyerekkorom óta mindig őt, Károlyt, vettem példának. Egyben tanítómester, védelmező és követendő minta volt nekem. Amikor megházasodtam, ezt mondta:
Emlékezz rá, öcsém. Sohase mondd meg a feleségednek, mennyi pénzed van. Ha engedsz neki, kiüríti a zsebedet. Tartsd szigorúan, ne hagyd, hogy elpazarolja!
Akkor túlzónak tűnt. De Károly öt évvel idősebb volt nálam, már házas, és azt hittem, tudja, miről beszél.
Szerencsére a feleségem, Zsófi, nem ilyen volt. Nem hajszolta a márkákat, nem könyörgött drága ajándékokért, és nem a luxusról álmodozott.
Idővel eltávolodtunk Károllyal a feleségeink nem kedvelték egymást, és őt teljesen lekötötte a vállalkozása. Én zenekarban játszottam, ő meg farmokat és földeket birtokolt. Mindig vártam, hogy valamiért leszidjon.
### A pénz fontosabb, mint a család
Károly állandóan ezt hajtogatta:
Felelőtlen vagy! Miért élsz fizetésről fizetésre? Miért engeded, hogy a feleséged a pénzt semmire költse?
Nem vitatkoztam, de a szavai fájtak. Ilyen beszélgetések után próbáltam spórolni, de hamar elfeledtem, és úgy éltem tovább.
Károlynak volt egy lánya, Annamária. Szó szerint bezárva nevelte. Nem kapott zsebpénzt, nem hordhatott divatos ruhát, nem sminkelhetett. Rideg szigorban nőtt fel. Néha eljárt hozzánk, és Zsófival titokban adtunk neki egy kis pénzt.
Tizenhat évesen elszökött otthonról csak hogy kiszabaduljon apja irányítása alól. Károly még azt is mondta, hogy jól is járt Annamáriának kellett volna vigyáznia magára.
De a legrosszabbat később láttam
### Nyaralás, ami kínzássá vált
Két évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy családostul elmegyünk a Balatonra. És ott mindent láttam.
A testvérem szó szerint zaklatta a feleségét minden forint miatt:
Még egy kávé? Otthon nem ihattál volna?
Pizza? Megőrültél, ez aránytalanul drága!
Milyen fagylaltot a gyerekeknek? Igyanak vizet!
Minden kiadást, minden forintot, minden blokkot figyelt.
Velük sétálni a sétányon lehetetlen volt. Az én gyerekeim, mint mindenki más, vágytak vattacukorra, léggömbökre, emléktárgyakra
De Károly csak összeráncolta a homlokát és motyogta:
Tönkreteszitek a szüleiteket, értitek?
Pedig sokkal több pénze volt, mint nekem. Csak félt költeni.
Zsófinak elege lett, és azt mondta:
Maradjunk még pár napot. Nélkülük.
Beleegyeztem. És Károly éjjel útnak indult a feleségével. Sietett részt akart venni egy mezőgazdasági gépekből rendezett aukción.
De reggel hívtak
Baleset történt.
### Azután örökre megváltoztam
Azt mondják, elaludt a volánnál.
Elvesztettem a testvérem.
Azóta más ember vagyok.
Nem spórolok a nyugdíjas évekre. Nem gondolok egy kávé árára. Ajándékot veszek a gyerekeimnek, szép dolgokat a feleségemnek, elegáns öltönyt magamnak.
Igen, a pénz fontos.
De mi értelme halmozni, ha nem élünk közben?
Értelmetlen úgy ragaszkodni a pénzhez, mintha magunkkal vihetnénk a sírba.
A lényeg, hogy ne veszítsük el azokat, akiket szeretünk.
Mert pótolhatatlanok.
A pénz nem számít.
