Most mi valami furcsa család lehetünk gondolta most magában.
Milyen jó, hogy megvagy nekem mondta Sándor, átölelve a feleségét.
Én is boldog vagyok veled! válaszolta Lili.
Hát ki mással lennék? nevetett a férfi. Természetesen veled. Mert te vagy a sorsom. Te vagy a legcsodálatosabb nő a világon.
Lili nem válaszolt, csak megcsókolta a férjét az arcán, majd sietett a konyhába, hogy kivegye a sütőből a süteményt.
Ma Miklósék ünnepelték ezüstlakodalmukat. Egyszerűen, családiasan döntöttek: csak ők ketten és a gyerekeik. Két gyermekük volt: Bálint, tizedikes gimnazista, és kislányuk, Eszter.
Eszter nemrég fejezte be az egyetemet, elhelyezkedett, és külön költözött. Albérletbe ment, közel a munkahelyéhez. Bár Lili próbálta lebeszélni, otthon mindenki jól érezte magát, de Eszter mégis egyedül akart élni.
Minek költened a pénzt albérletre? kérdezte Lili. Itt van a szobád, jól megvagyunk, miért akarsz külön költözni? Majd ha férjhez mész, akkor elköltözöl.
Anyu, nagyon szeretlek titeket, és tudom, hogy nem zavartok, de szeretném kipróbálni az önálló életet. És ne haragudj, de olyan finomakat főzöl, olyan sütit sütsz, hogy félek, ha veled élek, elhízok. Te vagy a vékony, én meg sajnos nem téged örököltem. Figyelnem kell a formámra, és ezt nem tudom megtenni, ha veled élek. Mert lehetetlen ellenállni a finomságoknak!
Lili mosolygott, miközben a lányára nézett. Eszter külsőre egyáltalán nem hasonlított rá. Lili alacsony és vékony volt, majdnem törékeny. Még most is gyakran nézték tinédzsernek. Külsője átlagos volt, és nem is törekedett a külső díszítésre. Alig használt sminket, haját gyakran copfba vagy lófarokba kötötte, egyszerűen öltözött. Eszter viszont gyönyörű volt, édesapjára hasonlított.
Sándor feltűnő férfi volt. Magas, jó alkatú. Az évek során némi túlsúlyt szedett fel, ami nem is csoda Lili finom süteményei mellett. Fiatalon is nagyon jóképű volt, és most, negyvennyolc évesen, még mindig lenyűgöző férfi volt.
Lili tudta, hogy mellette nem tűnik fel. Megszokta a pletykákat, de nem foglalkozott velük, mert tudta, hogy a férjének ő a legszebb nő a világon.
***
Amikor Lili és Sándor találkoztak, Lili húsz, Sándor huszonkét éves volt.
Azon a szeptemberi napon Lili, a főiskolás lány, barátnőjének, Virágnak a születésnapjára készült. Az ajándékot előre elrendezte, de útközben még egy kis virágcsokrot is vett.
A virágüzletben, ahova betért, csak egy fiatalember volt. Éppen virágot választott. Az eladó, egy kedves lány, különböző lehetőségeket ajánlott neki, miközben nyilvánvaló érdeklődéssel figyelte. Lili is ránézett, és megértette a lány érdeklődését. A fiú nagyon jóképű volt.
Ilyen külsejűvel csak a filmekben lehetne gondolta akkor Lili. Vagy talán mégis színész?
Eközben a fiú is észrevette Lilit, és hozzá szólt.
Lányom, melyik csokor tetszik jobban? Ez, a vörös rózsák, vagy ez, a bazsalikomos?
Lili zavarba jött, nem számított rá, hogy ez a szépfiú szóba elegyedik vele, de válaszolt:
Én a bazsalikomot választanám, bár a legtöbb lány a rózsákat szereti.
A barátnőjének melyik virág tetszik? kérdezte az eladó.
A barátnőmnek? kérdezte vissza a fiú. Nem, nem a barátnőmnek veszem a virágot. Azt sem tudom, ki a címzettje.
Tényleg? csodálkozott az eladó, Lilihez fordulva.
A barátom unokahúgának lesz a születésnapja, és rábeszélt, hogy menjek vele magyarázta a fiú. Nem mehetek üres kézzel, úgyhogy elhatároztam, hogy veszek egy kis csokrot. De itt annyi választék van, hogy elvesztem.
Ha rózsát veszel, biztosan nem tévedsz, minden lány szereti a rózsákat mondta Lili.
Ön is szereti?
