Úgy tűnik, elfelejtetted, hogy ez a lakás az enyém a házasság előtt vettem! mondtam ridegen, mikor meghallottam, ahogy a férém magabiztosan osztogatja az utasításokat az otthonomról.
Zsófia letette a kávéscsészét az ablakpárkányra, és álmodozón nézett ki az udvarra. Tíz évig spórolt erre a lakásra, két állással dolgozott. Minden forintot félretett, mindent megtagadva magától. És most
Zsófi, úgy döntöttem, átrendezem egy kicsit a bútorokat hangzott az anyós hangja a nappaliból. Ez a kanapé egyértelműen rossz helyen van.
Zsófia sóhajtott. Horváthné egyszer csak beállított, mint mindig, előre szó nélkül, a saját kulcsával nyitott be amit egyébként magának csináltatott, csak biztonság kedvéért.
Nem kell semmit mozgatni lépett be Zsófia a nappaliba. Így jó nekem.
Hogy lehet így jó? tett széthúzott kézzel az anyós. Minden rosszul van elhelyezve a feng shui szerint! Tegnap néztem egy műsort róla
Horváthné, én nagyon ellenzem az átrendezést.
Péter! emelte fel a hangját az anyós, amint meglátta a fiát. Mondd már meg a feleségednek, hogy egy családban figyelembe kell venni a szülők tanácsát!
Péter habozott, az anyjára, majd a feleségére nézett.
Anyu, talán máskor?
Mikor akkor? Apád és én nem leszünk örökké fiatalok. Hamarosan ránk is szükség lesz. Itt meg van hely
Zsófia összeszorította a fogát. Íme. Amitől a házasságuk első napja óta félt. Horváthné lépésről lépésre készítette elő a terepet, hogy beköltözhessen.
Önöknek van egy csodás háromszobás lakásuk emlékeztette Zsófia.
Csodás, azt mondod! legyintett az anyós. Ötödik emelet, lift nélkül. Mi meg már öregek vagyunk ehhez. Itt meg második emelet, bolt a közelben
Anyu, ezt később megbeszéljük próbált közbeavatkozni Péter.
Mit kell megbeszélni? Azt hittem, egy család vagyunk. És a család összetart. A lányod rögtön befogadta a szüleit
Évának a férje vette a lakást nem tudta tartani magát Zsófia. Én meg ezt a lakást magamnak szereztem. A házasság előtt.
Na, itt is van! tette ismét szét az anyós a kezét. Enyém, tied Egy családban minden közös!
Zsófiának igaza van mondta váratlanul határozottan Péter. Ez az ő lakása.
Fiam, mit beszélsz? Horváthné drámai mozdulattal a szívéhez kapott. Az egész életemet rád áldoztam És te
Anyu, most nem, kérlek fogta meg Péter az anyja karját. Gyere, kikísérlek.
Amint az ajtó bezárult mögötte, Zsófia kimerülten zuhant a karosszékbe. Három év házasság, és ezek a beszélgetések sosem szűntek meg. Először csak utalások, majd javaslatok a felújításra, most pedig már nyíltan
Sajnálom anyámat ült le mellé Péter. Tudod, aggódik értünk.
Értünk? vont keserűen egyet Zsófia a vállán. Ő csak irányítani akar mindent.
Hagyd már
Péter, bejön, amikor akar, átrendezi a dolgaimat, kritizál mindent, a függönyöktől a főztömig. És most már beköltözni is akar!
Tényleg nem fiatalodnak sóhajtott Péter. Talán el kellene gondolkodni rajta? Ők mégiscsak a szüleim
Zsófia, mintha szúrtak volna, felugrott.
Hogy érted, hogy elgondolkodni? Komolyan azt akarod, hogy ideköltöztessük őket?
Hát nem most rögtön De később
Péter, ez a lakás az egyetlen dolog, amit egyedül szereztem. Tíz év spórolás, érted? Ez az én helyem, az én
Most már a miénk javította ki szelíden Péter. Egy család vagyunk.
Zsófia elhallgatott, megdöbbenve. Egy gondolat villant át az agyán: Te is? Már a te lakásodnak tekinted?
Amúgy folytatta Péter, mintha mi sem történt volna ha már a lakásról van szó Beszéltem egy ingatlanossal.
Milyen ingatlanossal? feszült meg Zsófia.
Hát, anya ajánlott valakit. Nagyon szakértő ember. Azt mondja, ha eladjuk a te lakásodat
Mi?! fordult hirtelen a férjéhez Zsófia. Eladni AZ ENYÉM?
A miénket javította ki. Ha eladjuk a miénket és a szüleimét, akkor vehetünk egy kisebb házat a város szélén. Mindenkinek lenne hely, és a levegő is jobb
Zsófia bámult a férjére, nem hitte el a fülének. Mindent már elterveztek? Az anyja és ő? A háta mögött?
Péter, egyáltalán érted, mit mondasz? remegett Zsófia hangja. Milyen ház? Milyen eladás?
Édesem, de ez logikus nyugtatta ugyanazzal a simogató hangnemmel Péter, amit anyjával szokott. Miért kellene városi lakás, ha lehetne
A csengő megszólalt. Az ajtóban egy üzleti öltönyös férfi állt.
Jó estét. Az ingatlanügynökségtől jöttem. Péter úrral volt időpontom
Jöjjön be tárta szét az ajtót Zsófia. Tökéletes időzítés.
Péter elsápadt.
Zsófi, várj
Nem, kedvesem, te várj fordult Zsófia az ügynökhöz. Tudja, hogy ez a lakás kizárólag az én nevemen van? A házasság előtt vettem?
Az ügynök Péterre nézett, zavartan.
De a férje azt mondta
A férjem sok mindent mond Zsófia kihúzott egy mappát a sz
