Érdekes igazságérzeted van, Galina Miklósné! Tehát a mi gyerekeim tavaly kint szenvedtek a kertben, aztán egy évig dolgoztunk rajtad, hogy rendbe hozzuk a nyíregyházi nyaralódat, és most Napsy gyerekei fogják élvezni a kényelmet, míg a mieink otthon ülnek? Nagyon korrekt vagy! tört ki végül Olga.
Azt mondtam, hogy a gyerekeknek van, de nem azt, hogy csak a tiédnek! Vagy azt hiszed, nekem nincsenek más kicsinyeim is? Először a tieitek pihentek, most Napsyé, ez így igazságos!
Csodás igazságérzet, Galina Miklósné. Tehát a mieink tavaly kint rohadtak a kertben, te meg egy évig a kényelmedért dolgoztál, és most más unokái élvezik a gyerekek számára felújított nyaralót? Nagyon méltányos! mondta Olga, kezében szorongatva a telefont.
Hát, jól van, jövőre hozzátok a tieiteket. A nyaraló sehova sem tűnik el. Végül is egy család vagyunk! Néha ti segítetek, néha Napsy. Egyébként is, az én nyaralóm, én döntök ról!
Persze! Napsy a homokot hozta a homokozóba egész év alatt. Hát ez azt egy nagy segítség! vágott vissza a meny.
Galina Miklósné, az igazság az, amikor mindenki egyenlően részesül. Mi lenne, ha egy egy hónapra vinnéd őt, aztán a másikat?
Már hogy a fenéket! Két hónap alatt összeesek. Nem vagyok már fiatal, hogy ennyi gyereket elviseljek.
És két hét?
Nem lehet. Már megígértem Napsynak. Valerival júliusban van szabadságuk, gyerekek nélkül akarnak pihenni. Szóval semmiképp.
Hozd el jövő szerdát, péntekig. Pár napot szívesen elvagyok velük, de többet Nehéz már nekem.
Olga hangosan sóhajtott. Pár nap Miközben ők teli torkú beleadtak mindent a nyaralóba. Majdnem szándékos csalás volt.
Rendben. Értem. Viszontlátásra. Letették a telefont.
Olga markolta a homlokát. Most mi lesz? Az egyszeri évben a gyerekek egyedül azt várták, hogy végre elmennek a nyaralóba, ahol a játszótéren futkoshatnak, és a medencében frölni. Most pedig más gyerekek élvezhetik mindezt.
Pedig minden olyan szépen kezdődött. Tavaly nyáron Gergő elment anyjához, Olga is vele tartott. Tíz éve nem látott a nyaralót, amikor még élt Gergő apja. Semmi sem változott azóta
Akkor sem volt kényelmes, most meg méginkább olyan, mint egy elhagyatott pajta. Recsegő ablakok, régi budi a kertben, magas fű A tető is megbillent. A fákról száraz ágak lógtak.
Bent sem volt jobb. Szovjet kori bútorok, fakó tapéta, helyenként berepedt padló. A penész és dohos szag megfogta a torkát.
Jaj, itt mennyi munka van, mennyi munka sóhajtott anyós. Na, fiacskám, kezdj el legalább a füvet nyírni. Megmutatom, mit kell kivágni.
Míg Gergő kint bajlódott, Galina Miklósné teát főzött magának és menye
