Hogyhogy meghűlt? Milyen állapotban van? lepődött fel a anyós. Alszik. De semmi extra, kis láza van, minden rendben, csak elkezdődött a tél. Ez nem csak sima tél! Ez a te munkádból van, hozod haza a pénztárosi melódból a betegséget! Hányszor mondtam már válts munkát!
Zsófi aludt, amikor hirtelen hangos zajt hallott valaki kinyitotta a bejárati ajtót! Megdörzsölte a szemét és ránézett az ébresztőre még csak reggel nyolc volt!
Béla, drágám, te vagy az? kérdezte Zsófi meglepődve, hallgatózva a lakás hangjaira.
Nem jött válasz. Csak azt hallotta, hogy valaki kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, majd elhallgatott
Zsófi futva kapott magára egy háziköpenyt és mezítláb rohant a fürdőbe.
Kinyitotta az ajtót és megdermedt a meglepetéstől.
A Béla a tükör előtt állt, és kinyújtott nyelvét bámulva nézegette.
Zsófi, igaz, hogy ha valaki megfázott, fehér a nyelve? kérdezte.
Te megfáztál? álmosan kérdezte Zsófi.
Azt hiszem válaszolta Béla, és aggódva megérintette a homlokát. Kell a hőmérő. Hol van nálunk? Add ide, lefekszem. Már a munkából is hazaengedtek. Orvost kellene hívni.
Zsófi elővette a hőmérőt. Pontosan 37,2. Hát ez van, itt a tél, Béla lebetegedett. Az orvos egy óra múlva jött, betegszabadságot írt.
Zsófi felhívta az anyját:
Elvennéd kicsi Pistikét a bölcsődéből? Haza nem hozhatom, mert Béla beteg.
Az anyja örült is imádta az unokáját, egyedül élt, és Pisti boldogság volt neki.
Mi van Bélával? Komoly?
Nem, semmi extra. Jött az orvos, betegszabadságot adott, meg írt be gyógyszereket, pihenni fogunk.
Te hogy vagy? aggódott az anyja.
Minden oké! Még dolgozni megyek délután, megkérem a anyóst, hogy este benézzen, megnézze Bélát. Így meg hát egész héten második műszak. Na mindegy, köszi, anyu, megbeszéltük.
Hát mit csináljon? Főznie kell egy könnyű csirkés levest, de előtte még el kell futnia a boltba, meg a patikába is. Ki kell venni a fagyasztóból a csirkét, venni répát és krumplit.
A patikában mindent megvett, ami kellett. Ebédnél felkeltette a férjét.
Béla, kelj fel, egyél egy kis levest Zsófi megrázta a férje vállát.
Béla ijedten felült az ágyban.
Jaj, rosszul vagyok! Nem vihetnéd az ágyba a levest? Nem bírok elmenni a konyhába.
Tényleg ennyire rossz? Na jó, hozom. Aztán megméred a lázad
A leves után megmérték ugyanúgy 37,2. Zsófi adott neki gyógyszert. Béla a fal felé fordult és újra elaludt. Hát hála istennek. Csak ő ne legyen beteg a férjének teljes bérezésű a betegszabadság, de Zsófinak a boltban nehéz ezzel. Meg hát a családnak hitelük van, neki nem szabad betegnek lennie. Felhívta a anyóst:
Irénke, Béla beteg. Ha úgy van, este nézd meg. Nálunk este sok vevő szokott lenni, nem tudok neki telefonálni.
Hogyhogy beteg? Milyen állapotban van? ijedt meg a anyós.
Alszik. De semmi extra, kis láza van, minden rendben, csak elkezdődött a tél.
Ez nem csak sima tél! Ez a te munkád
