Akkor szültél gyereket, amikor már majdnem ötven éves vagy! Mire gondoltál? dorgáltak a rokonok a telefonba.
Negyvenhat éves vagyok. Egy hónapja világra hoztam ikreimet egy kisfiút, Ádámkát és egy kislányt, Borbálát. Szavakkal nem lehet elmondani, mit érzek, amikor rájuk nézek. Boldogság, öröm, könnyek, melegség a szívemben. Egyszerűen szétvet a boldogság.
De anyám és a nővérem sem jöttek el az kórházba, amikor hazajöhettünk. A férjem rokonai szintén figyelmen kívül hagyták az ikrek születését. Mindez a korunk miatt.
Sosem gondoltam gyerekre fiatalon, őszintén szólva. Ifjú voltam, élveztem a gondtalan életet, a bulikat, a diszkókat. Mi kell még egy fiatal lánynak a boldogsághoz? Koktélok, udvarlók, éjszakák a városban. A szívem dalolt az örömtől.
Huszonkét évesen találkoztam Balázzsal. Olyan jóképű volt, szakáll, szemüveg. És milyen viccesen tudott beszélni! Persze, a lányok rajongtak érte, de engem választott. Bevallom, ez jól esett a büszkeségemnek. Balázsnak saját lakása volt, autója, családi vállalkozása. Szülei több ruhaboltot üzemeltettek a városban, jól kerestek.
Azt hittem, megtaláltam a hercegem, aki elvisz a boldogságba. Balázs volt az én jegyem a gondtalan élethez. Már álmodoztam a nászról, a gyönyörű ruháról, a mézeshetekről valahol Törökországban.
De Balázs számára ez nem volt komoly kapcsolat. Egy hónapot töltöttem nála, majd kicserélte a zárat, és kidobta a cuccaimat. Egyszerűen csak úgy, amikor épp a körmöshöz mentem! Az egyetlen magyarázat, amit kaptam: Más világokból jöttünk, te nem nekem való vagy. Mintha nem is lány lettem volna, hanem valami elavult cipő!
Ez a szakítás nagyon megviselt. Le fogytam tizenöt kilót, mint egy árnyék jártam. A hajam hullott, parókát vagy kalapot hordtam. Persze, az egészségem is megsínylette. A hirtelen fogyás megtörte a női egészségemet. Műtétem volt, gyógyszereket szedtem, még különböző gyógyteákat is próbáltam. De hiába.
Ezért a karrieremre koncentráltam. Imádtam körmöket festeni, így manikűrös lettem. Szerencsére sok vendégem volt, és jól kerestem. Fölvettem egy hitelt, és vettem egy kis kétszobás lakást. Aztán autóra is félretettem. Harminchárom évesen pedig megvalósítottam az álmom saját szépségszalon. Velem dolgoznak még fiatal lányok is.
Két éve találkoztam Zsolttal. A közelben dolgozott, egyszer csak bejött a szalonba, hogy felváltson ötszáz forintot. És akkor újra szerelembe estem. Hamar összeköltöztünk, majd összeházasodtunk. Természetesen, a gyerekről is elkezdtünk gondolkodni.
Semmi sem sikerült a korunk miatt. Így mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttem. Addig is állandóan imádkoztam Istenhez, hogy adjon gyermeket, hogy a legjobb anya lehessek.
És Isten meghallgatta az imámat. Két egészséges gyermeket szültem, a szülés könnyen ment.
Megőrültél? Milyen gyerek negyvenhat évesen? Gondolkodtál egyáltalán? dorgált anyám telefonba.
Istenem, nekem hamarosan unokám lesz, te meg még most szülsz? Nővér, túl öreg vagy ehhez! kiabálta a nővérem.
Egyetlen rokon sem támogatott minket. Így a kórház előtt csak Zsolt és egy fotós várt rám. Készítettünk néhány emlékezetes képet, majd hazamentünk.
A gyerekek most egy hónaposak. Se anyám, se a nővérem nem akar eljönni látogatóba. Azt mondják, megszégyenítettem őket az egész város előtt, mert ilyen korban még gyereket szültem.
De vajon bűn, hogy családot akartam? Vajon ez olyan nagy vétek?
