A menyecske pluszban
Eszter, a fiad megnősült? Láttam egy nővel és egy kisfiúval. Plusszal vette el, vagy mi? kérdezte a szomszéd Esztert.
Még nem nősült meg, de én csak örülnék neki válaszolta meglepődve Eszter.
Ez számára teljesen váratlan hír volt. Fia, Bence, vele élt, és egyelőre nem tervezett házasságot.
Fiam, azt mondták, láttak egy nővel és egy gyerekkel. Randizol valakivel? kérdezte Eszter, amikor hazaért.
Jaj, ezek a pletykás nénikék, mindent azonnal tovább kell adniuk. Nem akartam neked mondani. Van egy gyereke, úgyhogy komoly kapcsolat nem lesz belőle. Katalin özvegy, a férje meghalt két éve, egyedül neveli a fiát. A munka miatt találkoztunk, és valahogy elkezdődött. Ne aggódj, biztosan nem hozom haza.
Hát én meg már örültem volna. Attól, hogy van gyereke, még semmi baj.
Nem fogok másét nevelni, nekem a saját kell.
Majd szül neked is. Harmincnégy éves vagy már, meddig akarsz még agglegény lenni?
Még fiatal vagyok, anya, mit akarsz tőlem, átkot szórsz rám?
Miért lenne átok egy család? Az boldogság, fiam.
Bencének volt saját lakása, de inkább anyjával élt, a másik lakást kiadta, hogy pénzt gyűjtsön egy új autóra. Az anyja főzött, mosott, kényelmes volt. Azok a nők, akikkel randizott, amikor megtudták, hogy anyjával él, nem akartak hozzá menni, neki pedig pont ez kellett. Kijártak egy ideig, aztán vége.
A saját lakásáról senkinek nem beszélt, randikat a nőknél vagy hotelben tartották. Ez így tökéletesen megfelelt neki.
Egy nap Eszter hazafelé menet meglátta a fiát Katalinnal. Lassan sétáltak a járdán. Alacsony, hosszú szőke hajú, csinos nő. Kíváncsi volt, ki lehet, szerette volna megismerni
És alkalom is adódott rá. Véletlenül összefutott vele a boltból kijövet.
Elnézést, maga Katalin? Láttam már a fiammal, Bencével. Eszter vagyok
Jó napot. Igen, én vagyok Katalin, és jól ismerem Bencét Örülök, hogy megismerhetem, Eszter néni. Bence említette, hogy önnel él.
Nem ülnénk le valahol beszélgetni? ajánlotta Eszter.
Rendben, menjünk, itt van egy jó kávézó a közelben, finom a kávéjuk.
Eszter látta, hogy Katalin kínosan érzi magát, neki is kicsit fura volt. Mintha erőltetett volna
Leültek, rendeltek.
Bence említette, hogy van egy fia. Hány éves, mi a neve?
Az én fiam öt éves, Márk a neve. A férjem autóbalesetben halt meg két éve. Egy szobás lakásban élek a fiammal. A férjem halála után a szülei eladták a lakást, ahol laktunk, és kiraktak minket. A lakás az anyós nevén volt. A volt anyósén. Nincsenek szüleim, árva vagyok. A nagymamám nevelt fel, sajnos ő is meghalt. Örököltem egy kis házat a faluban. Eladtam, felvettem egy hitelt, és vettem egy lakást a városban.
Eszter figyelmesen hallgatta Katalint, és érezte, hogy tetszik neki. Zöld szemei, pillái, kis orra. Nagyon kedves nő. Nyugodtan, mértékkel beszélt.
Bence semmit nem mesélt rólad, sajnos. Pedig én örülnék, ha megismerhetnélek.
Talán attól félt, hogy van egy gyerekem, sokan negatívan állnak a plusszos nőkhöz. Vagy talán még nem áll készen egy családra. Én nem erőltetem. Jól érzem magam vele, és ez a lényeg
Katalin, gyere el Bencével és Márkkal hozzánk, nagyon örülnék neki!
Ha Bence egyetért, szívesen jövünk! Örülök a találkozónak!
Este Eszter bejelentette a fiának:
Bence, szombaton várom Katalint és Márkot. A nemet nem fogadom el. Katalin egyetértett. Véletlenül találkoztunk az utcán. Láttalak már velük, és én szóltam hozzá.
Anyu, miért avatkozol az életembe? Még vendégségbe is elhívod őket Nem is tudom, mit mondjak. Nem biztos, hogy el akarom venni, most így jó nekem.
Fiam, ne haragudj, nem kényszerítelek a házasságra, de örülnék, ha többet beszélgethetnék Katalinnal. Tetszik nekem, nagyon kedves.
Bence motyogott valamit, és kiment a szobájába. Pont olyan, mint az apja Ugyanaz a lobbanékony természet.
Férje három éve hagyta el Esztert. Kolléganőjével kezdett viszonyt. Eszter nyugodtan elengedte, erőszakkal senki sem lesz boldog. Amúgy is régóta nem voltak jóban a kapcsolatuk.
Zoltán szeretett inni, gyakran utazott, és egy ponton Eszter rájött, hogy már idegenek egymásnak.
Bence tartotta a kapcsolatot az apjával, néha mesélt róla, de Esztert nem érdekelte különösebben.
Katalin a fiával és Bencével eljött vendégségbe. Márk nagyon hasonlított az anyjára, ugyanolyan haja, szeme. Csendes, nyugodt fiú.
Eszter mindent megtett, hogy kedvében járjon Katalinnak és Márknak, finomságokat kínált, süteményt, amit a boltban vett. A találkozó barátságos hangulatban telt. Még Bence is más volt, mint általában. Viccelődött, boldognak tűnt.
Eszter nézte őket, és arra gondolt: Bárcsak összeházasodnának, és szülnének nekem egy unokát, olyan boldog lennék
Attól kezdve Katalin és Márk gyakran látogatták Esztert. Akár Bence nélkül is eljöttek. Eszter kitartóan hívogatta őket. Nagyon szeretett beszélgetni Katalinnal, néha megittak egy kis bort, együtt mentek vásárolni. Eszter reménykedett, hogy a fia megkéri a kezét, hisz jobb feleséget nem is találhatna.
Egyszer Katalin nem vette fel Eszter
