Már második órája ült Erzsébet a sorban Néni Rózsi előtt. A vénasszony volt az utolsó remény a fiatal nő számára. Éveken át próbálkozott Erzsi gyermeket szülni, de valami ismeretlen ok miatt mindig kudarcot vallott. Nem tudok mit mondani A tesztek tökéletesek, semmi rendellenesség nincs legyintett a doktornő. De kell lennie valami magyarázatnak! Ha egészséges vagyok, miért nem sikerül? kérdezte kétségbeesetten a lány. Nem tudom. Az orvostudomány itt tehetetlen. Próbálja meg a templomot, hátha súgta a doktornő.
Erzsébet és Tamás öt éve voltak házasok. Minden remekül ment a fiatal párnak: jómód, saját lakás, szeretet és megértés. Egyetlen dolog hiányzott gyermeknevetés a tágas, szép otthonukból.
Erzsi már régen gyanította, hogy valami átok nyomja őket, de az orvos szavai után már biztos volt benne. A templom jó, de a te esetedben csak egy boszorkány tud segíteni! suttogta a barátnője, és egy címet írt a tenyerébe. Menj el, ne habozz! Minél hamarabb, annál jobb!
Végre Erzsi került sorra. Félelemmel telve lépett be a kis kunyhóba. Egy vékony, kedves arcú öregasszony ült ott, fehér kendőben és virágos ruhában. Erzsi mosolygott valahogy ijesztőbbnek képzelte, talán fogakkal és egy fekete macskával a vállán.
Üdvözöllek, kislányom! Ülj ide, az ikona mellé mondta nyugodt, lágy hangon. Tudja, nekem van egy problémám Erzsi könnyek között tört ki. Mindent tudok, drága. És segítek, amennyire tudok válaszolta nyugodtan Néni Rózsi.
Erzsi engedelmesen leült a puha székre a Nagyboldogasszony ikona mellett. Az öregasszony imádkozni kezdett, és gyertyát vitt körbe a nő körül. A rituálé húsz percig tartott. Aztán Néni Rózsi Erzsi elé ült, és megfogta a kezét.
Nem tudsz gyermeket szülni. Ki kell vezekelned az átkot, ami gyerekkorod óta rajtad ül mondta nyugodtan. Milyen átok? Ki átkozott meg engem? Én soha senkinek nem ártottam dadogta Erzsi. Te nem. Anyád vett magára egy rettenetes bűnt, te pedig érte fizetsz magyarázta a boszorkány. De ez igazságtalan! Anyám rég nincs itt, miért én fizessek a bűnéért? tiltakozott a nő. Ez az univerzum törvénye! Mi tehetetlenek vagyunk ellene
Segíteni fog nekem? kérdezte reménykedve Erzsi. Nem. Ebben én sem tehetek semmit. Ha rontás vagy szemfényvesztés lenne rajtad, de ez nem rázta a fejét az öregasszony. Meg kell találnod, ki előtt vétkezett anyád, és megpróbálnod jóvá tenni a bűnét. És legfőképpen imádkozz őszintén, ne csak magadért, hanem ellenségeidért is.
Köszönöm súgta Erzsi.
A nő beült a kocsijába és felhívta a férjét. Tomi? Ma nem jövök haza. Sürgősen el kell mennem a nagynénémhez. Később, drágám. Mindent később.
Erzsi beindította a kocsit és elhajtott a faluba. Erzsi! Miért nem szóltál előre? Felmelegítettem volna a kályhát! örült nagynéni Irma. Ügy miatt jöttem vágott közbe Erzsi. El kell mondanod az igazat. Mit művelt anyám? Miért nekem kell fizetnem? Milyen bűnért?
Honnan veszed? ijedt meg a nagynéni.
Erzsi elmesélte a látogatást a boszorkánynál, és mindent, amit hallott.
Ki gondolta volna Na jó, figyelj
Irma elmesélte, hogy Erzsi anyja, Magdolna, a falu első szépe volt. Sok udvarlója volt, de ő egy házas férfit szeretett meg. Lelkiismeret-furdalás nélkül Magda elcsábította Jánost a családjától. Az elhagyott feleség, Mária, egyedül maralt csecsemő fiával.
Mária rettenetesen megviselte a férje távozása, végül annyira kétségbeesett, hogy térdre borult Magda előtt és könyörgött, hogy adja vissza a férjét. A büszke szépség csak kinevette és elkergette.
Mielőtt távozott, Mária kétségbeesésében szörnyű átkot szórt Magdára és még meg nem született gyermekeire
És mi történt utána? suttogta rémülten Erzsi.
Anyád feleségül ment Jánoshoz, aztán megszülettél. De ahogy tudod, nem éltek sokáig. Elmentek, egyik a másik után. Valami misztikum lehetett. Mária átka bizonyára hatott. Most pedig te nem tudsz szülni tette keresztbe a kezét a nagynéni és hangosan felsikoltott.
Mondd, ez a Mária még a faluban él? Meg akarom kérni tőle bocsánatot anyám bűnéért.
Máriának sem ment jól Nem sokkal később megbolondult. Először csendes, ártalmatlan volt De egyszer csak rámászott az első járókelőre, alig tudták lekapni róla. Ezután Máriát elvitték az elmegyógyintézetbe, a fiát, Lacit pedig az árvaházba.
Laci már felnőtt? Pár évvel idősebb nálam. Akkor ő a féltestvérem? jött rá Erzsi.
Igen. De neki sem sikerült az élete sóhajtott nehézkesen Irma. Az árvaház után visszajött a faluba. Ivott és csavargott. Aztán egyre rosszabb lett. Egyszer télen eltűnt az erdőben. Másnap megtalálták, megmentették. De a lábait nem tudták megmenteni. Most tolókocsival közlekedik.
Hát így van Anyám nemcsak elvette az apát a családjától, de tönkretette két ártatlan ember életét is.
Úgy tűnik! bólintott a nagynéni.
Néni, vigyél el Lacival találkozni. Látnom kell őt mondta határozottan Erzsi.
Megőrültél? Állandóan iszik. Ki tudja, mi jár a fejében. Menj haza! Ne menj sehova!
Nem. Ha te
