“-Többé nem vagy a lányom. Ki ő és honnan jött, azt nem tudom. Szégyellek miattad. Költözz át a nagyanyád házába és élj, mint egy felnőtt. Érezd a tetteid felelősségét!”
Évi, hallottad? Küldetésben érkeztek emberek, hogy segítsenek a miénknek. Menjünk ma este a klubba? kérdezte boldogan Márta, kényelmesen elhelyezkedve a fotelben.
Márta, mégis miért? És Vilmos kivel marad? Magammal vigyem? kacagott Éva.
Ha megkérnénk néni Rózsit? óvatosan javasolta Márta.
Éva reménytelenül legyintett.
Hagyjad már! Még mindig nem bocsátotta meg, hogy megszültem a fiát. Hiszen mit akart? Hogy feleségül menjek Andráséhoz, én meg felvételizni mentem a városba. Nem sikerült, de hasamban hazajöttem. Egy évig haragudott rám, csak két hónapja kezdett újra beszélni velem. Menj csak valakivel. Talán szerencséd lesz, találsz magadnak valakit.
Márta sóhajtott.
Jó, elmegyek Tündével. Holnap pedig mindent elmesélek.
Éva lefektette a fiát, majd kiment a tornácra. A zene zaja odáig hallatszott. A kendőbe burkolózva elképzelte, ahogy mindenki táncol és mulat. Márta biztosan felvette azt a “tigris” ruháját. Éva halkan elmosolyodott benne olyan volt, mint egy tigris hernyó. Sóhajtott egyet sajnálkozva, majd aludni ment.
Reggel korán érkezett Márta. És épp anyósa is megjelent. Éva az ujját az ajkára tette, de hát ki állította volna meg Mártát?
Pedig rossz, hogy tegnap nem voltál ott. Olyan fiúk voltak! Egy még hazakisért, Vili a neve. Nagyon beszédes, jó humorú. Ma pedig randira megyek vele zúdította ki Márta egy lélegzettel.
Éva anyja elítélően kérdezte:
Biztos nős?
Márta vállat vont.
Nem tudom, nem néztem a személyijébe. De ha mégis, legalább lesz emlékem.
Ej, lányok, mit műveltek? Itt van Andriska, miért nem ő a vőlegény? Az enyém már elszalasztotta a szerencséjét, de te, Márta, még megpörgetheted a fejét néni Rózsi felvillanyozódott az ötlettől.
Néni Rózsi, mit beszélsz? Ki kellene neki? Az anyjával együtt! Isten mentsen ilyen szerencsétől! kiáltotta Márta.
Éva felé fordult:
Volt ott egy fiú, el se lehetett venni tőle a szemet. Minden lány odavolt érte. De ő csak állt a barátaival, majd egyedül távozott. Még táncra sem hívott senkit.
Ekkor történt a megdöbbentő. N
