AZ IDEGEN GYERMEK
Eleinte Gergőnek úgy tűnt, hogy anyukája egyszerűen csak meghízott. Kicsit furcsán, mert csak a dereka kerekdedebb lett, minden más változatlan maradt. Kérdezni kínos lett volna mi van, ha megsértődik? Apukája hallgatott, csak gyengéden nézett anyára, és Gergő is úgy tett, mintha semmit sem vett volna észre. De hamarosan a has egyértelműen nagyobb lett. Egyszer, ahogy elment a szülők szobája mellett, véletlenül látta, ahogy apu simogatja anya hasát és halkan mond neki valamit. Anyu pedig elégedetten mosolygott. Kínosan érezte magát a jelenettől, és sietve továbbment.
Anyukám babát vár villant át Gergő fejében. A felismerés nem annyira meglepő, mint inkább megdöbbentő volt. Anyu persze szép volt, sok osztálytársa anyukájánál fiatalabbnak tűnt, de mégis terhesség ebben a korban? Undorító gondolat volt. A gyerekek eredetéről már rég tudott, de hogy a saját szülei is ilyesmivel foglalkoznak? Ez mégiscsak az ő anyukája és apukája volt.
Apu, anyukám babát vár? kérdezte egyszer, váratlanul. Valahogy vele könnyebb volt beszélni erről.
Igen. Anyukád lányt szeretne. Nyilván felesleges megkérdezni, hogy te mit szeretnél fiútestvért vagy kishugit.
Ebben a korban szoktak még szülni?
Milyen korban? Anyukádnak csak harminchat éves, nekem negyvenegy. Te meg ellened van?
Engem megkérdezett valaki? morogta vissza Gergő.
Apu figyelmesen nézett rá.
Remélem, elég nagy vagy már ahhoz, hogy megérts minket. Anyukád régóta szeretett volna egy kislányt. Amikor te megszülettél, albérletben laktunk. Anyu veled volt otthon, én meg dolgoztam, alig futotta a legszükségesebbekre. Így nem akartunk még egy gyereket. Aztán meghalt nagymama, és a szüleink átadták nekünk a lakását. Emlékszel rá?
Gergő vállat vont.
Felújítottuk, majd ideköltöztünk. Ahogy te nagyobb lettél, anyu is dolgozni kezdett, anyagilag könnyebb lett, vettem az első autót. A lányt megint halasztottuk, azt mondtuk, majd lesz rá idő. Aztán egyszerűen nem jött össze. És amikor már feladtuk a reményt
Remélem, lány lesz, ahogy anya akarja. Persze, anyánk fiatal, de már nem egy kislány. Próbálj legalább nem idegesíteni, ne aggódjon miattad. Ha valami van, inkább nekem mondd. Megértetted?
Igen, apu.
Később megtudták, hogy valóban lány lesz. Otthon elkezdtek megjelenni rózsaszín babaruhák, aprócska, játékbabáknak való holmik. Kiságy került a szobába. Anyu gyakran elveszett a gondolataiban, mintha csak magába figyelt volna. Akkor apu aggódva megkérdezte, minden rendben van-e. És Gergő is átvette tőle a feszültséget.
Őt magát hidegen hagyta az egész. Főleg egy húg gondolata. Minek neki nyűg és pelenka? Csak Sára Tóthra volt szüksége. Ha a szüleik még egy gyereket akarnak, az ő dolguk. Őt miért érintené? Sőt, jó is lesz. A kicsivel foglalkoznak, kevesebbet baszogatják őt.
Ves
